Fabrizio Ravanelli. Utána már csak egy Juventus-futballista – Alessandro Del Piero – szerzett gólt a Bajnokok Ligája döntőjében, és ugyan győztes gólt maga Ravanelli sem könyvelhet el az elitliga fináléjában, győztessel felérőt igen. Az ősz támadó az 1995–96-os Bajnokok Ligája római fináléjának 13. percében nullszögből betalált az Ajaxnak – pontosabban Edwin van der Sarnak, akivel Berlinben egy csapatban kispályázott –, és hiába egyenlített még az első félidőben Jari Litmanen, a tizenegyesrúgások után (4–2) Torinóba került a trófea.
Az akkor pályára lépő sztárok közül a Brandenburgi kapunál megrendezett Ultimate Champions Matchen Edwin van der Sar, Ciro Ferrara és Fabrizio Ravanelli volt jelen – utóbbi a mérkőzés után, a vegyes zónába érve készségesen meg is állt, hogy válaszoljon néhány kérdésre. „Penna Bianca”, azaz „Fehér Toll” egy hatalmas Ravanelli-fotóval érkezett, amit a legendák mérkőzése után kapott: kék mez, sárga vállcsillagok, az arcán leírhatatlan boldogság, a kezében pedig a BL-trófea. Az 1996-os döntő utáni eufória egy képbe öntve.
Adódott a kérdés: mi jutott eszébe a keretbe kívánkozó fotóról, amit a kezében szorongatott?
„Életem egyik legnagyobb pillanata, amikor 1996-ban az Ajax ellen megnyert BL-döntő után végre kezembe került a trófea. Fantasztikus emlék, amit most kaptam” – nézegette Ravanelli a fotót, kicsit elérzékenyülve.
Az 1996-os Juventus-diadal a mai napig a legutóbbi az első számú európai kupában: az 1997-es, 1998-as és 2003-as döntőt is elbukta az olasz rekordbajnok, amelynek finoman fogalmazva sem jó (két győzelem, öt vereség) a mérlege az első számú európai kupa fináléjában.
Lehet a Barcelonában Lionel Messi, Luís Suárez és Neymar, Ravanelli amondó, a Juventus rossz döntőbeli sorozata most megszakad – hogy csak kívánja-e, vagy reálisan gondolkodva lát esélyt a torinói sikerre? Állítja, az utóbbi.
„Miért mondom, hogy a Juventus nyeri meg a Bajnokok Ligáját? Mert a Juventuson nincs az égvilágon semmi teher, a Barcelonát pedig nyomaszthatja az esélyesség terhe. Az elért eredmény és a döntőig tartó menetelés már önmagában fantasztikus a torinói klubnak és az olasz futballnak, a finálé egy bónusz. Most már minden egy mérkőzésen dől, a Juventusnak ezen ugyanannyi esélye van, mint a Barcelonának, hiába tartják erősebbnek a katalánokat. Minden döntő kiszámíthatatlan.”
Hogy a Juventus döntője siker-e az egész olasz futballnak? Vagy azt mutatja, hogy a saját stadiont felmutató és más olasz kluboknál jobb lehetőségekkel bíró, profibban felépített és működtetett Juve ernyőt tart az egész Serie A fölé?
„A Juventus működése példát mutat a többi csapatnak, ugyanakkor ne feledjük, hogy az Európa-ligában is volt két olasz elődöntős, a Fiorentina és a Napoli. Ez nagyon pozitív fejlemény. Persze tudom, hogy az olasz futball nincs azon a szinten, mint amikor mi játszottunk, a Serie A presztízse és a klubok lehetőségei sem ugyanolyanok. Lépésről lépésre kell újjáépíteni az olasz labdarúgást, a szezonbeli szereplés útmutató lehet.”
Így villogott Cafu, Trezeguet, Karembeu, Deco és a többi legenda a gálameccsen. Az NSO Tv felvételei.
Született: 1968. december 11., Perugia Nemzetisége: olasz Posztja: támadó Klubjai játékosként: Perugia, Avellino, Casertana, Reggiana, Juventus, Middlesbrough (angol), Olympique Marseille (francia), Lazio, Derby County (angol), Dundee FC (skót), Perugia Klubja edzőként: Ajaccio (francia, 2013 június–november) Mérkőzés/gól (klubjaiban, bajnoki mérkőzésen): 522/190 Mérkőzés/gól (az olasz válogatottban): 22/8 Legnagyobb sikerei: BL-győzelem (1995–96), olasz bajnoki cím (1994–95 és 1999–2000), Olasz Kupa-győzelem (1994–95), UEFA-kupa-győzelem (1992–93) |
BAJNOKOK LIGÁJA, DÖNTŐ
JUVENTUS (olasz)–BARCELONA (spanyol) – élőben az NSO-n!
Berlin, Olimpiai Stadion. 20.45 (Tv: Sport1, DIGI Sport1). Vezeti: Cakir (török)
A várható kezdőcsapatok:
JUVENTUS: Buffon – Lichtsteiner, Bonucci, Barzagli, Evra – Marchisio, Pirlo, Pogba – Vidal – Tévez, Morta. Vezetőedző: Massimiliano Allegri
BARCELONA: Ter Stegen – Alves, Piqué, Mascherano, Alba – Rakitic, Busquets, Iniesta – Messi, Suárez, Neymar. Vezetőedző: Luis Enrique