A virágzó támadófutball elhozta a „büntetők korát” a BL-ben

A Bajnokok Ligája a 2003–2004-es szezonban nyert el jelenlegi formáját– korábban két csoportkör után a negyeddöntők következtek –, 125-re redukálva a mérkőzések számát (a selejtezőköröket nem számítva). Az új formula első kiírásában 21 tizenegyest ítéltek a játékvezetők, és e mutatóban hosszú éveken keresztül csak kisebb ingadozás volt.

Egészen a 2010–2011-es idényig, amikor is az előző évadbeli 18-hoz képest 12-vel nőtt a tizenegyesek száma, és a tendencia azóta is tart: bár a növekedés nem lineáris volt, tíz év alatt megtriplázódott a büntetők száma a legrangosabb európai kupasorozatban. De mi lehet ennek az oka?

TÖBB SZEM TÖBBET LÁT

Az egyik leginkább kézenfekvő magyarázat az alapvonali asszisztensek megjelenése. A játékvezetői csapat (játékvezető, két partjelző, negyedik játékvezető) két újabb taggal bővült, akiknek elsődleges feladata a tizenhatoson belül és környékén történtek felügyelete. Ebbe a körbe tartozik annak a megítélése, hogy a labda teljes terjedelmével áthaladt-e a gólvonalon, a „kirúgás vagy szöglet?” kérdés eldöntése, valamint a játékvezetők segítése a szabálytalanságoknál, elsősorban a büntetőterületen belülieknél.

„Sokat beszélgetek odahaza a játékvezetőkkel, és mindegyikük azt mondja, hogy nagyszerűen működik a rendszer, az alapvonalon álló kollégák ugyanis olyan területeket látnak be, olyan döntésekben segíthetnek, amelyek a játékvezető és asszisztensei számára nehezek. Sokkal alaposabb így az egész” – mondta az egykori Premier League- és FIFA-játékvezető Dermot Gallagher.

Habár tény, hogy az alapvonali játékvezetők 2011-es megjelenésével párhuzamosan lényegesen több lett a tizenegyes, a két szezon közötti legnagyobb különbség mégsem ebben az évadban, hanem három esztendővel később volt megfigyelhető. Nem az extra segítők alkalmazása tehát a fő ok, más tényezők ennél is fontosabb szerepet játszottak a büntetők számának ugrásszerű növekedésében.

A TÁMADÓFUTBALL VIRÁGZÁSA

A BL előző kiírása a sorozat történetének legjobb „góltermését” hozta, 125 mérkőzésen 380 gól született, a 3.04-es gólátlag abszolút rekordnak számít. A közvetlen elit és a többiek között egyre nagyobb a szakadék, a 2016–2017-es idényben 19 olyan BL-mérkőzés volt – 14 a csoportkörben, 5 a kieséses szakaszban –, amely az egyik fél kiütéses győzelmét (4 vagy több gólos különbség) hozta, vagyis a találkozók több mint 15 százaléka végződött „KO-val” az elitligában.

És hogy ez miért releváns? Az élgárdák egyre növekvő fölénye magában hordozza, hogy a kis csapatok sokkal többször hibáznak a hatalmas nyomás miatt a saját tizenhatosukon belül. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az előző évadbeli 53 tizenegyesből csak 25-öt fújtak be a csoportkörben (amikor a kisebb csapatok még versenyben vannak), ráadásul 12-t olyan együttes ellen ítéltek, amely bejutott a kieséses szakaszba.

A gólra törő futball azonban ezzel együtt is fontos oka a tendenciának, ugyanis hihetetlenül felgyorsult a játék az utóbbi évtizedben, arról nem is beszélve, hogy a Lionel Messihez, Neymarhoz vagy éppen Eden Hazard-hoz hasonló klasszisokat borzasztóan nehéz szabályos eszközökkel megállítani, olyan ütemváltásokra képesek – és a sort még folytathatnánk napestig.

A HATÉKONYSÁG HIÁNYZIK

Bár a játékvezetők nem haboznak, ha nehéz döntést kell meghozniuk, a jelek szerint a játékosok egyre kevésbé tudnak megbirkózni az ilyenkor rájuk nehezedő nyomással. Az előző szezonbeli 53 tizenegyesből mindössze 30-at értékesítettek, a 62 százalékos arány pedig az elmúlt tizennégy évad második legrosszabb mutatója, ráadásul a legtöbb rontás éppen egy idénnyel korábban történt.

A Gracenote Sports elemzőjének tanulmánya a büntetők számát illetően a BL-t az angol élvonallal összehasonlító részt is tartalmaz, vagyis egy igazi topbajnokság adatait is össze tudjuk vetni a fenti statisztikával.

Meglepő lehet, de a Premier League-ben 2010–2011-hez képest csak eggyel lőhettek több tizenegyest a játékosok (105, illetve 106) az előző idényben, ami pedig az átlagot illeti, a PL-ben átlagosan 4.08, míg a Bajnokok Ligájában 3.30 mérkőzésenként mutattak a tizenegyespontra a játékvezetők – és ebben bizony kulcsfontossággal bír, hogy az angol bajnoksággal ellentétben a BL-ben alapvonali asszisztensek segítik a játékvezetők munkáját.

ÚJABB REKORD JÖHET?

A „büntetőparádét” hozó idény után az előrejelzések azt sugallják, hogy ebben a BL-kiírásban sem fog csökkenni a mutató. A csoportkör mögöttünk hagyott első két fordulója tizenkét tizenegyest hozott (2016–2017-ben tizeneggyel kezdtek), ráadásul megdőlt a nyitó fordulója gólrekordja: a tizenhat mérkőzésen összesen 54 találat született, eggyel több, mint a 2013–2014-es szezonban.

A támadófutball tehát virágzik, és ez többek között a tizenegyesek számában is megmutatkozik, így könnyen lehet, hogy a futó szezon végén újabb rekordot jegyezhetünk fel ezen a téren.