Mint arról korábban beszámoltunk, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 2016 decemberében döntött a Bajnokok Ligája és az Európa-liga 2018 nyarától hatályos átszervezéséről, s tavaly januárban hivatalossá váltak ennek keretei is.
A 2016–2017-es európai kupaidény végén az is biztossá vált, hogy Magyarország a koefficienslista 33. helyéről fut majd neki a reformidénynek – azaz az NB I bajnoka az eddigi szokásokkal ellentétben nem a második fordulóban kapcsolódik be a selejtezőbe, hanem érdekelt lesz a felduzzasztott létszámú (az eddigi 10 helyett 34 klubot felvonultató) első fordulóban is, másképp: az eddigi három akadály helyett négyet kell sikerrel vennie ahhoz, hogy bejusson a csoportkörbe.
Mint ismert, a 2018–2019-es idénnyel hatályba lépő, a „legnagyobbaknak” kedvező új szabályozás szerint a legerősebb négy európai bajnokság (pillanatnyilag a spanyol, a német, az angol és az olasz) négy csapatot ad a 32-es csoportkörbe, ezzel párhuzamosan csökken a selejtezőben induló klubok számára elérhető főtáblás helyek száma: az eddigi tíz helyett hat kvótáért küzdenek a „kicsik” – öt helyett négyért a magyar aranyérmest is érintő bajnoki ágon, öt helyett kettőért a „ligaágon”.
Fontos változás, hogy a BL-selejtezőből kieső összes klub kap javítási lehetőséget az Európa-liga selejtezőjében, illetve 48 csapatos főtábláján.