Arra panaszkodott a minap a budai Fény utcai piac lottózójában egy nő, hogy hiába szeretett volna belépőt venni a női labdarúgó Bajnokok Ligája budapesti döntőjére, a magyar szövetség honlapján a „minden jegy elfogyott” információ fogadta. „Női meccset akart megnézni?” – kérdezte értetlenkedve az árus. „Miért ne? Ilyen közel nemigen lesz hozzám mostanában BL-finálé” – hangzott a felelet.
Mintha csak a hölgy ez utóbbi megjegyzésére reagált volna, egy nappal később Csányi Sándor MLSZ-elnök bejelentette, a hamarosan elkészülő Puskás Arénára alapozva férfi Bajnokok Ligája- és Európa-liga-döntő megrendezésére pályázunk. A férfi BL keményebb menet, de az eddigi helyszínek – Hamburg, Dublin, Bukarest, Amszterdam, Torino, Varsó, Bázel, Stockholm, Décines-Charpieu, Baki (idén) és Gdansk (jövőre) – ismeretében ne legyen kétség: a második számú sorozat végjátékára jó eséllyel kandidál a magyar főváros. A női BL-fináléval amúgy is benne vagyunk a vérkeringésben, s úgy hírlik, az UEFA éppen a hétvégi Lyon–Barcelona döntőhöz igazítva nálunk jelenti majd be, hogy elkezdődik a jegyek árusítása a 2020-as, tizenkét helyszínes férfi Európa-bajnokságra. Markáns visszajelzéseként annak, hogy ha mi komolyan vesszük magunkat, a világ is komolyan vesz minket.
Ezt példázza a legutóbbi hétvége is, amelyen két, üzleti szempontból is piacképes nemzetközi eseménynek, a női kézilabda final fournak és a FINA Bajnokok sorozata második állomásának adott otthont Budapest. E két gála kétszer két telt házat vonzott a Papp László Budapest Sportarénába és a Duna Arénába, s közben összejött a tízezres nézőszám az Üllői úton a már bajnok Ferencváros idénybeli utolsó hazai bajnokijára is. S nincs már jegy a Wales elleni futball Eb-selejtezőre sem, ami határozott jelzés arra, hogy a szórakoztatóipar sporttermékeire nemzetközi jegyárszínvonal mellett is megvan az igény mifelénk.
Tény: ehhez minőségi árut kell feltálalni. S lehet persze most azon fanyalogni, hogy az össz hazai kínálat hány százaléka üti meg a külhoni mércét. S lehet okoskodni, s név meg arc nélkül epét hányva kommentelni, mert lássuk be, valamiféle ürügy ehhez mindig hever az utcán.
Ez is egy – létező – világszemlélet.
A neves zenebohóc, Eötvös Gábor négy kontinensen sikert arató számának refrénje így hangzott: „Van mááásik!!!” Vasárnap délben az Audi ETO zsinórban harmadik címvédésére hangoló győri kézilabda-rajongóktól zöldellt a budai Millenáris. Az V. Székely Fesztiválon fogyott a székely toros káposzta, a csorbaleves, a vadgyümölcspálinka, az igazi Csíki sör, s mozdulni is alig lehetett a kézművesek standjainál. Közben pedig izgatott férfiak és hölgyek latolgatták az esti BL-finálé esélyeit. 2019 tavaszán Budapesten így hatott egymásra a sport és a kultúra.
Hát, tényleg „van mááásik!!!”