Dárdai Pál BL-tippjei: Manchester City, Liverpool, Chelsea, Bayern

 

Kedden a Manchester City–Atlético Madrid és a Benfica–Liverpool meccsel kezdődik a Bajnokok Ligája negyeddöntős szakasza, a négy párharcról Dárdai Pál, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya, a Hertha BSC volt vezetőedzője beszélt lapunknak.

Manchester City–Atlético Madrid

„Diego Simeone a taktikai fegyelemre építő stílussal európai élklubot faragott a spanyol középcsapatból. A Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszában az Atlético többnyire átengedi a kezdeményezést az ellenfélnek, majd a labdaszerzések utáni kontrákból, valamint a szabad- és szögletrúgások utáni helyzetekből próbál meg gólt szerezni. Korábban rendre a 4–4–2 vagy a 4–4–1–1-es hadrendet választotta, az utóbbi időben ezt többször variálta, de az alap ugyanaz maradt: minél jobban lezárni a területet, minél jobban leszűkíteni a sávokat, és kevés gólos meccsen megverni az ellenfelet. Emellett az Atlético megtanulta, hogyan lehet kevés helyzetből a lehető legtöbb gólt szerezni. A Manchester City vélhetően marad a 4–3–3-as alapfelállásnál, ami támadásban sokszor 2–3–5-öt jelent, ám a védekezésre az angol csapatnak is figyelnie kell, mert ha az Atlético szerzi meg az első gólt, nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Az Atlético nyilván próbálja lerövidíteni a nettó játékidőt, a játékosok biztosan fel lesznek tüzelve, de az első húsz perc kritikus lehet Manchesterben. Egyfelől ki kell bírni a hazai együttes nyomását, másfelől amint a spanyolok labdát szereznek, vélhetően azonnal indítják az üres területbe bemozgó támadókat, így viszont egyetlen csapatrész sem tud pihenni. Pihenni akkor lehet, ha a hátvédek hátul adogatnak, olyankor a középpályások és a csatárok fújhatnak kicsit – csakhogy erre vélhetően az első húsz percben nem lesz lehetősége a madridi együttesnek. Nyilvánvaló, hogy a labda sokkal többet lesz a Manchester Citynél, de többször megesett, hogy a fontos meccseken Josep Guardiola megpróbált valami váratlant húzni – edzői pályafutása elején különösen jellemző volt rá ez a fajta kísérletezés –, ami aztán visszafelé sült el. A hazai játékosok vélhetően a madridi csapat stílusára is felkészültek, az Atlético száznyolcvan percen keresztül próbálja majd szívni az angolok vérét, de ha az első meccsen legalább kétgólos City-győzelem születik, kisebb csodával érne fel a spanyolok továbbjutása.”

Benfica–Liverpool

„Anélkül, hogy előre leírnám a portugálokat, nagyjából abban bízhatnak, hogy ha a múltban négyszer már legyőzték a Liverpoolt, esetleg most is sikerülhet... Komolyra fordítva a szót, az Ajax elleni párharc második meccsén láttuk, hogy a Benfica képes szervezetten és stabilan védekezni, a végén élt is a lehetőséggel – vélhetően most is a labdaszerzések utáni gyors kontratámadásokra épít –, de mivel erre az idényre eltörölték az idegenben lőtt gólok szabályát, az egy nullás hazai győzelem még kevés lenne a továbbjutáshoz. A Benficának két-három góllal kellene nyernie az első összecsapáson ahhoz, hogy továbbjutási eséllyel utazzon az Anfieldre, ám a Liverpoolt még egy góllal is pokolian nehéz legyőzni... A pillanatnyi forma nyilván sokat számít, a portugálok bízhatnak abban, hogy valamelyik futballistájuk élete meccsét játssza, de két találkozón nagyon nehéz csodát tenni. Ezt például a Salzburg és a Bayern München nyolcaddöntős párharcában is láttuk.

A Liverpool (képünkön Mohamed Szalah) a Manchester Cityvel fej fej mellett verseng a Premier League első helyéért, ami nyilván nem véletlen. A Jürgen Klopp-féle stílus alapját a letámadás, a labdaszerzés és a labdabirtoklás megváltozása utáni gyors helyzetfelismerés adja, emellett rendkívül szorgalmas és jó mentalitású futballisták alkotják a keretet, mindenki nyerni akar. Az angolok rendkívül intenzív letámadása nyilván felemészti az energiát, a játékosoknak rengeteget kell sprintelniük, de mivel ötöt lehet cserélni, ha valamelyik támadó vagy középpályás elfárad, a hetvenedik percben lejön, a helyére pedig ugyanolyan kvalitású labdarúgót küldenek pályára – és ez szintén nem a Benficának kedvez.”

Chelsea–Real Madrid

„Nem hiszem, hogy a címvédő már a negyeddöntőben búcsúzna, a Real Madrid viszont éppen a PSG ellen bizonyította, hogy sosem lehet leírni. Maradva a madridiaknál, úgy tűnt, mintha az előző körben kivárásra játszottak volna: elképesztően passzívak voltak, hagyták, hogy a franciák három félidőn keresztül kifocizzák magukat, és kissé elfáradjanak, aztán amikor annyira nyeregben érezték magukat, hogy tiki-takázni akartak a Bernabéu-stadionban, a Real elkezdett előrefelé védekezni, elkezdett az egyéni képességekre építeni, és megnyerte a párharcot. Ugyanakkor, nem megbántva a Real-drukkereket, ha a PSG nem kezd el szórakozni, és ha Gian­luigi Donnarumma, valamint a szerencse nem áll a madridiak mellé, most aligha lennének a negyeddöntőben.

Ami a játékot illeti, a Real Madrid Cristiano Ronaldóval rengeteg gólt szerzett úgy, hogy a labdaszerzést követően hét-nyolc másodpercen belül eljutott a kapuig. A portugál már távozott, a stílus viszont megmaradt. A madridiak vélhetően a Chelsea ellen sem tolják fel a védelmet, nem akarják letámadni az angolokat, a labdaszerzések után próbálják majd gyors vertikális passzokkal tömni a szélsőket és az előrehúzódó szélső védőket. Középen pedig ott van Karim Benzema, aki harcol, bedobja magát és belevetődik mindenbe azért, hogy gólt szerezzen. Az olasz edzők általában a tapasztalt, rutinosabb játékosokat részesítik előnyben, ez a Real középpályáján is így van, aminek két következménye van. Az egyik, hogy a Luka Modric, Casemiro, Toni Kroos trió egy métert sem fut feleslegesen, így a rengeteg energiát felemésztő letámadás huzamosabb ideig nem opció a Chelsea ellen. A másik, hogy remekül olvassák a játékot, vagyis ha a labdaszerzés után gyorsan kell indítani, elsőrangú passzokat adnak.

Ami a Chelsea-t illeti, az eredmények alapján Thomas Tuchel jól kezeli a klub körüli bizonytalanságot, és szerintem az első meccsen az angolok is kivárásra játszanak. Hazai pályán, az első húsz percben beválhat a letámadás, de ha a német szakvezető így is dönt, utána visszább kell húznia a csapatát. Egyfelől mert ezt legfeljebb hatvan percig lehet bírni, utána ugyanis a sok sprinttől a játékosok besavasodnak. Másfelől a Real gyors szélsői miatt elég nagy rizikó végig magasan feltolni a védelmet. Az első meccsen vélhetően egyik csapat sem ront neki a másiknak, és a pénzemet sem szívesen tenném fel egyik vagy másik csapat továbbjutására.”

Villarreal–Bayern München

„A Villarreal spanyol viszonylatban egy kisvárosi csapat, családias hangulattal és egyre nagyobb futballtörténelemmel. Az együttes az előző idényben megnyerte az Európa-ligát, a BL-nyolcaddöntőben legyőzte a Juventust, vagyis győztes mentalitású játékosok alkotják a keretet, és a kezdő sípszó után úgy futnak neki a meccseknek, hogy vannak annyira erősek, mint az ellenfél. A spanyolok vélhetően ezúttal is a 4–4–1–1-es felállást választják, a fegyelmezett futballra és a támadók képzettségére fektetik a hangsúlyt. Kisebb csoda, ahogy eddig játszottak, egyik bravúr követte a másikat, de ebből a körből nem mennek tovább, mert a Bayern München a világ egyik legszervezettebb csapata, a keretben pedig elképesztő minőség van.

Julian Nagelsmann taktikailag többet kísérletezik, mint Hansi Flick, ám a Bayernnél a kémia a legfontosabb. A lényeg, hogy a vezetőedző szót értsen a sztárokkal. Ez Niko Kovacnak nem sikerült, Hansi Flicknek viszont igen. A jelek szerint a nyáron kinevezett edzővel is működik a projekt, a futballisták pedig eléggé önjáróak. Thomas Müllernek nem is kell jól futballoznia, hogy segítsen, elég ha a pályáról irányítja a csapatot. Csak egy példa: a labdavesztés után nincs eszetlen szaladgálás, a Bayern hét-nyolc másodpercig agresszívan visszatámad, de tovább nem. Ha visszaszerzi a labdát, folytatódik a támadás, ha nem, visszarendeződik, hogy spóroljon az energiával. Ezt a folyamatot többnyire Thomas Müller vezényli, ő mutatja a többieknek, mikor mi a teendő. Mögötte ott van Joshua Kimmich, akinek százötven passzából száznegyvenkilenc pontos, pedig egyik sem hátrafelé megy. A két szélső közül elég, ha az egyik jól futballozik, ha pedig mindkettőnek rossz napja van, bejön a helyükre két másik szélső, akik ugyanolyan minőséget képviselnek. Amikor pedig egészséges, Manuel Neuer még mindig a világ legjobb kapusa.

Ha megvan a közös nyelv az edző és a futballisták között, ez a csapat csodákra képes. A Salzburg elleni párharcban pedig látszott, hogy ha az első meccsen megrángatják az oroszlán bajuszát, a visszavágón az oroszlán pillanatok alatt felfalja a vadászt.”

BAJNOKOK LIGÁJA, NEGYEDDÖNTŐ
ELSŐ MÉRKŐZÉSEK
Április 5., kedd
21.00: Manchester City (angol)–Atlético Madrid (spanyol) (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
21.00: Benfica (portugál)–Liverpool (angol) (Tv: Sport1) – élőben az NSO-n!
Április 6., szerda
21.00: Chelsea (angol)–Real Madrid (spanyol) (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
21.00: Villarreal (spanyol)–Bayern München (német) (Tv: Sport2) – élőben az NSO-n!