Osztályozás, avagy Emerson nyakába varrni mindent

"Hol van már a szép világ..."- kezdhetnénk énekelni az ismert dalt pesszimizmusunkat kifejezvén, méghozzá jogosan. A hatalmas csalódottság rányomja a bélyegét az osztályozásra is. Emersonnál már most tele a gatya."Hol van már a szép világ..."- kezdhetnénk énekelni az ismert dalt pesszimizmusunkat kifejezvén, méghozzá jogosan. A hatalmas csalódottság rányomja a bélyegét az osztályozásra is. Emersonnál már most tele a gatya.

Artur - 5.5

Szegény Artur. Az első gólnál még talán lehetne vitatkozni, hogy hibás-e vagy sem, de amikor a harmadikat kaptuk, ott már egyértelműen a rossz kijövetele volt a döntő. Róla ennyit és nem többet, hisz az előző poszt mindent elmond vele kapcsolatban.

Maxi Pereira - 7.0

A jobbak közé tartozott. Djalma nem igazán okozott neki gondot (ettől nem is tartottunk egy percig sem) és a támadásoknál is nagy szerepet vállalt. Ez önmagában még nem lenne hetes, de gyakorlatilag gólpasszt adott Cardozonak és így lett a Chocapic.

Luisao - 6.0

Látni már a kapitány mozdulatain, hogy öregszik. Valószínűleg nem az a típusú hátvéd, aki 40 éves koráig fogja az ellenfél támadóit "levenni a lábukról", de a tegnapi meccsen még a helyén volt többnyire. Mondjuk az egyik luftjánál azért fogtam a fejem rendesen.

Ezequiel Garay - 6.0

Talán ő a legbiztosabb pont hátul, persze hibái neki is akadnak. Amitől nagyon tartottunk az bekövetkezett, mivelhogy nemtudta végigjátszani a meccset. Sanszos, hogy ki kell hagynia a Zenit elleni párharcot, ami nagy érvágás lenne. Mindenesetre bízzunk egy villámgyors felépülésben.

Emerson - 3.0

Nem nagyon hiszem, hogy volna ezekben a napokban olyan benfiquista, aki kiállna még a kétlábonjáró csődtömegünk mellett. Nem szép dolog, amikor egy szurkoló a saját játékosát szidja folyamatosan, de Emerson nem hagy választást. Legalább ha látnánk a szemében az alázatot - de a bárgyú zavarodott tekintete mást tükröz. Legalább néha látnánk tőle valami jó megoldást - de hétről hétre ugyanaz a szürke játék, helyenként borzalmas passzokkal és reménytelen előrefutásokkal megtűzdelve. Ha nem kapott volna ma piros lapot, akkor is szidnám, így viszont egyenesen egy három kilós katonabakanccsal kéne visszarugdosni Franciaországba, vagy adjuk kölcsön a Santa Clara-nak.

Javi Garcia - 6.0

Többen úgy gondolták, hogy Javi hiánya taszított minket hullámvölgybe, hiszen akkor kezdtük el bukni a meccseket, amikor lesérült. Nos, most visszatért, de nyerni így sem sikerült. Hiányzott egy kegyetlen, vérszomjas Javi Garcia, aki minden bizonnyal még nem épült fel száz százalékosan.

Axel Witsel - 6.0

Ahogy a csapat, úgy ő is egyfajta hullámvölgyben van mostanában és nem, ez nem azért van, mert frizurát változtatott. Axel újra mikrofonfejjel lépett pályára, de a játéka most sem idézte a régi önmagát, pedig egy jó formában lévő Axel Witselre most nagy szükségünk lenne.

Nico Gaitán - 6.5

Talán néha túl sok volt már a csel, de a beadásaira ezúttal nem lehet panasz. Aimar fejére is nagyon szépen varázsolta a labdát egy alkalommal, márpedig az ő fejét nem könnyű megtalálni. Őt is a jobbak között tartanám számon.

Mint egérre a sas, úgy csap le Aimar a labdára

Pablo Aimar - 6.5

Hej, ha a fejelés Aimar erősségei közé tartozna... Akkor egészen máshogy festene minden. Ezek a gondolatok azonban az önsanyargatás kategóriájába tartoznak, szóval kanyarodjunk is el innen. A küzdeni akarás most sem hiányzott belőle. Amíg tudott és bírt, addig harcolt. Bárcsak végig bírná!

Nolito - 6.0

Egy dolog van, amit a legnagyobb ellenségemnek sem kívánok: hogy telitalálata legyen a lottón egy Emersont a háta mögé!

Óscar Cardozo - 8.5

Mi lenne velünk Óscar nélkül? De most tényleg? Hogyan állna most a szénánk? Nem akarok ilyen dolgokra gondolni. A meccs hőse lehetett volna, ha nem lép közbe Emerson, így viszont mindenki Maicon gusztustalan, eltorzult arcú diadalüvöltésére fog emlékezni az utolsó percekből, nomeg ugye arra az agyonlájkolt Hulk gólra. Mindenki, csak mi nem. Cardozo ismét a góllövőlista élére került duplájának köszönhetően. Nálunk ő a meccs embere.

A második félidő elején állt be Rodrigo, aki Aimart váltotta. Ha nagy a nyomás, akkor veszt a határozottságából a fiatal spanyol, az mindenképp meglátszott. Miguel Vítor is kényszercsereként állt be nemsokkal utána, neki Garayt kellett helyettesíteni, amit egészen jól csinált. Annak külön tudunk örülni, ha a saját neveléseink jól játszanak. Nélson Oliveira is pályára léphetett az utolsó pillanatokban, de a labdával már nem is volt esélye összefutni.

Szeretnék bocsánatot kérni Emerson szurkolóitól, ha vannak olyanok, hogy annyit szidjuk/szidom mostanában kedvencüket. Őszintén remélem, hogy ezt követően már nem kell őt hibáztatni mindenért, hisz ezek után nagy valószínűséggel kiszorul majd a kezdőből. Adná az ég!