Látszik a fény az alagút végén?

Szeretném rávágni, hogy igen, végre, ismét a csúcsfutball, de azért az még nagyon-nagyon messze van. Tény azonban az, hogy az idei legsimább győzelmünket arattuk, és még a Luz sem kellett hozzá, az is tény továbbá, hogy zsinórban másodszor nem kaptunk gólt, ami szintén kiemelést érdemel.

Persze az első fél órában nem éreztem azt, hogy egy ilyen bevezető bekezdésre sor kerülhet, akkor még olyan képet kaptam a meccsből, a csapatból, amit vártam. Egyszer az egyik kapu előtt történt valami, amitől a portugál szpíker kissé emelte a hangulatot, aztán jött a másik oldal. És én egyre többet agyaltam azon, hogy a csütörtöki veszedelmes éjszaka, majd az azt követő _levezetést követően két óra alvással mégis hogy a picsába fogok tudni végig ébren maradni...

Aztán egyszer csak jött Cardozo, és az ő balosa, sistergős bombája pedig a bal alsó sarokban kötött ki. Szép villanás, nagy gól, fontos gól. Aztán mire ráülhettünk volna az 1-0-ra, ahogy szoktunk, betaláltunk még egyszer. Gaitán jobbról tekert labdája után Óscarra double coverage-ben - kurva NFL-beidegződés, szóval ketten fogták - vigyáztak, annyira, hogy közben egyikőjük öngólt csúsztatott, 37. perc, 0-2.

Szünet, folytatás, leültünk, de igazából nem is pörögtünk korábban sem. Jött Markovic Cavaleiro helyére, az Académica próbálkozott, komoly helyzet nélkül, mi pedig végre mutattunk némi futballt, sokpasszos egyérintős játékot is felfedeztem néha-néha. Megy ez nekünk, csak egyelőre nagyon kevésszer, és egyelőre az igazi ellenfelekkel szemben leginkább soha. De azért a vége felé már nem is voltam olyan álmos. Markovic meg... És itt az összefoglaló is elérhető.

Kedden Olympiakosz, és meg kéne csinálni, ami hazai pályán nem sikerült. Nyerni. Nem tudom, hogy lehet-e ez reális elvárás jelenleg, de ha akarunk továbbjutást, akkor ez feltétlenül szükséges 3 pont. Illetve úgy lenne könnyebb, úgy lenne saját kezünkben a sorsunk. Persze az túl egyszerű forgatókönyv, én pedig az elmúlt évekből tudom nagyon jól, hogy azt az utat mi nem szeretjük. Azért a szurkoló bizakodik...