Négyezer méter: álomból valóság

A hegymászás nem kizárólag az extrém magas, nyolcezer méter feletti csúcsok megmászását jelenti. Sőt olykor feljutni egy alacsonyabb, de lényegesen nehezebb mászótechnikát igénylő oromra sokkal nagyobb kihívást jelent. Végtére is nem állítható, hogy bárkiből lehet profi hegymászó, a fokozatosság elvét betartva azonban fejleszthető az erőnlét, a koordinációs mozgás vagy a mászótechnika. Manapság teremben is lehet falmászóbajnokságot nyerni, vagyis az eredmények eléréséhez nem feltétlenül szükséges a természetben sportolni. Egyfajta alapedzettséghez mindenképpen megfelelő gyakorolni egy műfalon, ellenben a valódi túrázást, az alacsony hegyi mászást egyebek mellett a felkészültség mellett az időjárási körülmények is befolyásolják.

A már említett fokozatosság első lépéseként egy kezdő túrázónak nem árt néhány könnyebb gyalogtúra megtennie, amire itthon a Bükkben, a Mátrában vagy bármely hegyvidékünkön lehetőség van. Az egynapos kirándulásokhoz egy jó cipő mellett csupán egy esőkabát és egy kisebb, hideg élelemmel és frissítő folyadékkal ellátott hátizsák szükséges.

Nehezebb gyalogtúrákhoz a környező országok magaslatai közül az Alacsony-Tátra, az Alpokalja, esetleg a Magas-Tátra nyújt ideális terepet.

A szeszélyes időjárás már fokozottan terheli a szervezetet, és nem elegendő kizárólag egy kisebb hátizsákkal útnak indulni.

A fizikai mellett az elméleti felkészülés is rengeteget segíthet, nem árt ugyanis előre tájékozódni az idegennyelvű túraútvonalakról, a helyi segélyhívó lehetőségek vagy telefonszámok feljegyzésével magunk mellett mászótársunkat sem sodorjuk veszélybe. A túrázáshoz már nem elegendő a cipő, inkább egy jobb minőségű bakancs ajánlatos, illetve az alapfelszereltség kiegészülhet elemlámpával, kesztyűvel és váltóruhával.

„A nehezebb gyalogtúra-útvonalak is lehetnek jelzett szakaszok, amelyeken iránytűvel vagy manapság már műholdas jelkövetéssel tájékozódhatunk – mondta Szlankó Zoltán hegymászó-edző, a Magyar Hegymászó Oktatók Kollégiumának tagja. – Mivel ezek az útvonalak többségében kétezer méter alattiak, egyedül teljesíthetőek. A menedékházak telítettségéről, kapacitásáról az interneten bárki tájékozódhat. Csakhogy néhány helyen, különösen a Magas-Tátrában rendkívül szeszélyes az időjárás, ezért tapasztalatlan és felkészületlen túrázó könnyen szerezhet kihűléssel együtt járó sérüléseket, amelyek elkerülése végett sem árt túravezetővel útnak indulni.”

A hegyivezető-irodák gyakran foglalkoztatnak olcsó túravezetőket, mert a legmagasabb végzettségű túravezetők bérezése drága.

Egy négyéves hegyivezető-tanfolyam teljes költsége ugyanis több tízezer euróba kerül, a jelentkezők időközben egyebek mellett sziklamászásban, jégmászásban, mentésben, síelésben szereznek tapasztalatokat, és végül tesznek vizsgát. Magyarországon jelenleg ezen a területen a megszerezhető legmagasabb végzettség a hegymászóoktató és -edző. Ők a Testnevelési Egyetemen szereznek diplomát, végzettséget, tapasztalatot pedig oktatások és hegyi túrák alatt. Ideális lenne tehát, ha a hegyivezető-irodák képzett, megfelelő tapasztalattal felvértezett vezetőket alkalmaznának.

„Az edző télen, alpesi úton vagy gleccseren vezetheti csoportját, míg az oktató általában nyáron és sziklás szakaszon segíti a mászókat – folytatta a 48 esztendős hegymászó-edző, aki harmincnégy éve kezdte a hegymászást, s huszonöt éve hegymászóoktató is egyben. – Aki iroda segítségét veszi igénybe, ragaszkodjon az ajánlott hegyi vezető legmagasabb végzettségét hitelesítő okirathoz, kérdezze az eddigi mászó- és vezetett túráiról, amiből következtethető a szaktudása. Egy húszas éveiben járó vezető nem biztos, hogy megfelelő tapasztalattal rendelkezik.”

Aki magaslati túrához igénybe veszi hegyi vezető segítségét, számoljon pluszköltségekkel, amelyek a csoport létszámától függnek. Számítani kell arra, hogy a túra alatt a sisakot, a beülőt, jégcsavarokat, karabinereket és különböző, a mászáshoz szükséges felszerelést is használni kell. Ezek bérleti díja külön költségekkel járhat. Fontos a túra előtti személyes találkozás is, mert az őszinte beszélgetés, a sportmúlt feltárása közben kiderül, irreális célokat tűztünk-e ki magunk elé.

A nehezebb gyalogtúrák után ugyanis a kimerítőbb, általában háromezer méter feletti hegyi túrák következnek.

Ekkor már számítani lehet több tisztálkodás nélküli napra – hiába ugyanis a nagyobb hátizsák, piperefelszerelés helyett többnyire a mászást segítő kiegészítőket, karabinereket, hágóvasakat, csavarokat tartalmaz.

Mászótechnikát még ezek a túrák sem igényelnek, de egy kisebb sziklafal akadályt jelenthet, amelyekre korábban rögzített létrán lehet felkapaszkodni.

„Három-négy háromezres túra után próbálkozhatunk egy-egy négyezer feletti csúcs megmászásával – mondta Szlankó Zoltán, aki több Himalája-expedícióban is részt vett. – Franciaországban a Mont Blanc négyezer-nyolcszáztíz méter magasan lévő csúcsára is felkapaszkodhatunk úgy, hogy még mindig nem szükséges hegymászótudás. Az akklimatizálódás azonban elengedhetetlen, és már megfelelő kvalitású hegyi vezető nélkül sem tanácsos útnak indulni.”

Bármennyire is meglepő, de a Mont Blanc-nál magasabb hegyen is lehetséges gyalogtúra. Az Európa és Ázsia határán elterülő Kaukázusban található az Elbrusz, amelynek nyugati csúcsa (5642 méter) – bár vita tárgyát képezi – Európához tartozik, s mint ilyen kontinensünk legmagasabb hegyének számít. Mivel az Elbrusz kialudt rétegvulkán, de folyamatos a kipárolgása, és a jelentős szén-dioxid mennyiség mellett kevesebb az oxigén, ezért nehezebb a túra teljesítése.

Természetesen alacsonyabb hegyek is igényelhetnek mászótechnikát, de látható, hogy egy teljesen amatőr túrázóból néhány éven belül magaslati gyalogtúrázó is válhat.

 

Közeli csúcstámadások

AUSZTRIA

Grossglockner, 3798 méter
Ausztria legmagasabb hegycsúcsa, a turisták körében leginkább az északnyugati és a déli gerinc népszerű. A mászásnál – a magasság miatt – nem árt az egynapos akklimatizálódás, az alapfelszerelésből pedig nem hiányozhat a jégcsákány, hágóvas, a túrabot vagy a fejlámpa, de téli-nyári időszakban erősen ajánlott a különböző napvédő krémek, fényszűrő napszemüvegek használata. A csúcsmászás tapasztalt túravezetővel lehetséges, az útvonalon helyenként drótkötelek, acélrudak segítik a mászást. Sisak, beülő, néhány karabiner és heveder jól jöhet.

 

Grossvenediger, 3666 méter
Megmászása a keleti vagy a déli oldalon ajánlott, bár a nagy mennyiségű hó miatt nehéz lehet a haladás. A hegyet minden oldaláról gleccser veszi körül, vagyis a túrához szintén nem árt egy tapasztalt vezető segítsége. Maga a mászás technikailag könnyű, nyári időszakban azonban az olvadás miatt a gleccserhasadékok miatt kötelező a biztosítókötél használata. Veszélyesebb az északkeleti gerinc megmászása, mert több mint háromszáz méter magas sziklafalon lehet feljutni, s gyakori a kőhullás, illetve a lavina.

 

Schneeberg, 2076 méter
Az Alpok fő vonulatának legkeletibb része, déli oldalán húzódó útvonala kiváló túrázási lehetőséget nyújt, de kisvasúttal az 1796 méter magasan lévő végállomásig is utazhatunk. A hegy nyugati oldala kezdő hegymászóknak is ideális, Höllentaltól ugyanis via ferratán (vasalt úton) lehet megközelíteni a csúcsot. A Schneeberg tapasztaltabbaknak is lehetőséget ad a mászásra, az északkeleti oldal ugyanis jelentős felkészültséget igényel, s az előrehaladást már drótkötelek is segítik.

 

OLASZORSZÁG

Gran Paradiso, 4061 méter

A legkönnyebb négyezresek közé tartozik, de amatőr mászónak ne a Gran Paradiso legyen az első hegye. A magas hegyi túrázásban kisebb tapasztalattal rendelkezőknek azonban nem jelenthet nehézséget, pedig a csúcsra feljutni némi gleccsermászást, jégmászást, erőnlétet igényel. Túravezető nélkül ne induljunk útnak, és ugyancsak fontos a jobb felszerelés. A réteges öltözködés a fagyási sérülésektől vagy akár a kihűléstől menthet meg, de a gerincen gyakori erős szélben egy símaszk is rengeteget segíthet.

 

SZLOVÁKIA

Alacsony-Tátra, 2043 méter

A Gyömbér, az Alacsony-Tátra legmagasabb hegyének csúcsa számos útvonalon megközelíthető, miként Chopok (2024 méter), Deres (2004 méter) és Király-hegy (1948 méter) is. A kelet–nyugati vonulat jellegzetessége a kiterjedt hegytető, vagyis a csúcsplatón több orom is könnyen elérhető, ideális terep kezdő túrázóknak, mászást egyáltalán nem igényel, s a haladást jelzett, kitaposott ösvények könnyítik. Ajánlott azonban nem letérni az útról, mert a terület nemzeti park is egyben, s rengeteg a vadállat.

Liptói Havasok, 2248 méter

Más néven Nyugati Tátra, amelynek az Alacsony-Tátránál is több csúcsa van. A legmagasabb a Bisztra (2248 méter), de valamennyire széles gerincút vezet fel, szintén kitaposott, leginkább füves, zúzalékos, illetve törmelékes ösvényekkel. A csúcsokra feljutni kezdő túrázóknak sem jelent megterhelést, menet közben tengerszemek, vagyis kisebb kiterjedésű édesvízi tavak jelenthetnek felfrissülést. Az útnak megfelelő ruházattal és kisebb élelmiszercsomaggal már nekivághatunk.

Magas-Tátra, 2655 méter

A szlovák–lengyel határon található hegy ugyancsak Nemzeti Park, szigorúbb szabályozással, a túrázás kizárólag kijelölt útvonalon lehetséges. Legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs (2655 méter), de hazánkban a Lomnici-csúcs (2634 méter) is közismert. Kiterjedése mindössze huszonhat négyzetkilométer, mégis harminc, kétezer méter feletti orom található a hegységben, amelynek időjárása rendkívül szeszélyes, ezért ajánlott a meleg s vízálló váltóruha, továbbá a jó túrabakancs.

 

SZLOVÉNIA

Triglav, 2864 méter

Szlovénia legmagasabb csúcsára egy kezdő mászó a keleti oldalon juthat fel a legkönnyebben, de itt is ajánlott az akklimatizálódás, amely a 2500 méter feletti menedékházban lehetséges. A csúcsra vezető út keskeny, de kitaposott nyomvonalon segíti a túrázót, a biztosítókötelek használata pedig inkább a biztonságérzet miatt szükségesek. Természetesen a Triglav megmászható lényegesen nehezebb útvonalon is, de kötelező a klettersteigset, vagyis olyan szerkezet használata, amellyel a mászó biztosíthatja magát az előre rögzített drótkötélpályán.

 

Útmutató a felszerelések között

Hegymászó bakancs: Különböző merevségű talpuk alapján általában A-B-C-D kategóriába sorolják a bakancsokat, amelyek különböző nehézségű és típusú hegyi túrákhoz használatosak. Valamennyi legfőbb tulajdonsága azonban a merev talp és a felső rész szilárdsága.

Hágóvas: Bakancsra szerelhető, acélfogakkal ellátott jégjáró eszköz, amely a fagyott, jeges terepen könnyíti meg a mászást. Felhasználási területtől függően több-kevesebb foga van.

Biztosítóeszköz: Univerzális, mert lehetővé teszi a másodmászók biztosítását. Az erő áthelyezésével automatikusan blokkolja a kötelet, vagyis a fékezővájatok ellenőrzött eresztést, illetve ereszkedést tesznek lehetővé.

Karabiner: Könnyű ötvözetből készült ovális alakú gyűrű, amelynek végén található egy zárható kapocs. A karabiner a kiálló szikladarabokhoz rögzített kötél, esetleg a hegymászókengyel biztosítására szolgál.

Jégcsavar: Hosszú méretű, fémből készült csavar, amelyet a hóba vagy a jégbe fúrnak be, s ehhez rögzíthető a karabiner.

Speciális kesztyűk: Sziklákon vagy jeges terepen a vékony bőrkesztyű ajánlott, míg a hóban a fagyási sérülések elkerülése végett a gyapjúkesztyű az ideális. Utóbbinál az egyujjas jobban véd a hidegben, ellenben nehezebb vele a fogás.

Beülők: Hegy- és sziklamászóknak kialakított, derékban és combrészen hevederek biztosítására alkalmas segédeszköz, amely könnyű anyagból készült. Különböző fajtáknál párnázás teszi kényelmesebbé a mászást.

Mentőfólia: Néhány ezer forint, de életet menthet. Más néven izofólia, amely védelmet garantál a szélsőséges időjárás és a hipotermia, vagyis a fokozott mértékű kihűlés ellen. Aljzattakaróként is hasznosítható, de fényes felülete vészjelzőként is szolgálhat a hóban.

Bivaksátor: Merevítő rudak nélküli, vízálló és szélálló bivakzsák, amely a hálózsák kiegészítőjeként szolgál. A padlórész különösen vízálló, s előnye, hogy kedvező helykihasználást tesz lehetővé, viszont szűkös kivitelezésű.

 

(Megjelent a Túrázás magazinban 2016-ban.)