Ha az ország legnehezebb teljesítménytúráját keresnénk, a Mátrabérc jó eséllyel indulna a címért. Nem is a táv miatt, mert annak 55 kilométerét sok más túra felülmúlja. A kutya a szintemelkedésnél van elásva. A Mátrabérc 2734 métere ugyanis csak kicsivel kevesebb, mint 2930 méter, amely a csaknem dupla olyan hosszú Kinizsi Százason várja az indulókat. De mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy
rengeteg emelkedőt kell teljesíteni, pihenésre nincs sok idő, így az indulás csak tapasztalt túrázóknak ajánlott.
„A túra előtt néhány nappal mentek ki azok az e-mailek, amelyekben kértük a regisztrált sporttársakat, ha mégsem indulnak a túrán, iratkozzanak le. Ahányan megtették, annyi hely szabadult fel. Még mindig van egy kevés, így aki szeretne, péntek este nyolc óráig regisztrálhat – hívta fel a figyelmet Molnár Tamás, az esemény szervezője.
A Mátrabérc teljesítménytúrát nem szabad összekeverni a Mátrabérc Trail versennyel, amelyet kifejezetten terepfutóknak írtak ki, és a túra utáni héten rendezik meg 99 százalékban egyező útvonalon. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a teljesítménytúrán nem szabad futni, de az indulók elenyésző része indul kifejezetten ezzel a céllal.
„A versenyszerűen futók száma ötven körül van minden távon, ennek fő oka, hogy a túrából hét-nyolc évvel ezelőtt a beleegyezésünkkel kiváltak a terepfutók. Emiatt a teljesítménytúrán azok vannak többségben, akik nem futják végig az egész távot, csak időnként belekocognak.”
A legkisebb táv, vagyis a Koncsúr Kör (Szurdokpüspökiről indul és 14 kilométeres hossza ellenére is van benne 600 méter szintemelkedés) belépőszintet képvisel, és 7-8 éves gyerekektől felfelé bárki nyugodtan elindulhat rajta, akár családok is. A Muzsla 26.1, a Hanák Kolos 25.9 kilométeres távjához már nem árt valamennyi tapasztalat a teljesítménytúrák terén; a leghosszabb Mátrabérc túrára pedig, Molnár Tamás szerint, már nincs olyan, aki csak úgy odatévedne. A szombaton 33. alkalommal megrendezendő túra (ketten minden alkalommal szintidőn belül értek végig) kellő nevet szerzett magának, a leghosszabb távon indulók kifejezetten rákészülnek a megpróbáltatásra.
„A táv első negyven százaléka nagyon kemény, sok szinttel. Sirokról százhetven méteres magasságától több köztes csúcsot érintve felmegy az ország legmagasabb pontjára, a Kékes-tetőre. A titok, hogy ezen a részen semmit sem szabad elsietni. Sokan azt hiszik, itt kell időt szerezni, de ennél sokkal fontosabb figyelni, hogy jól osszuk be az erőt. Folyamatosan pótolni kell a folyadékot és a kalóriát, egyikből sem sokat, de állandóan. A szintidő tizenkét óra, ami gyalogosan, akár egy métert nem futva, is teljesíthető.
Az utolsó tizenöt kilométert ajánlom mindenki figyelmébe, aki még nem volt, nagy meglepetés érheti. Itt már nem számít szintemelkedésre az ember, pedig a cél előtt nyolc kilométerrel ott a nyolcszázöt méteres Muzsla, amelynél nagyon észnél kell lenni, mert nagyon hosszú emelkedő végén vár egy még meredekebb emelkedő. Erőt tartalékolni, lélekben készülni kell rá. Nézelődni, bogarászni az egész túra során nincs idő. Ez teljesítménytúra, sokkal inkább sport, mint kirándulás.”
Molnár Tamás elmondása szerint a Mátrabérc túrát a legtöbben az utolsó előtti ellenőrzőpontnál, Mátrakeresztesnél adják fel, ahol az útvonal keresztezi az országutat. Itt szervezett buszok várják és viszik a célba a kiszállókat, a sérülteket és az erejüket vesztetteket. Sokszor olyanok is „elcsábulnak” a feladás iránt, akik amúgy képesek lennének végigmenni, de mentálisan mélypontra kerültek. A döntést természetesen mindenkinek magának kell meghoznia, de sokkal nagyobb élmény és jobb érzés, ha valaki erőt vesz magán, és végigmegy.
„A Mátrabérc különösen az elsőbálozóknak nagy kihívás. Hallatlanul elfáradnak, de mindenki azt mondja, ennél is nagyobb élmény célba érni. A teljesítőket töltött káposzta várja, néhányan viccesen mindig megjegyezik, hogy csak ezért jönnek a túrára.”
Információ a Mátrabérc túráról a hivatalos honlapon ide kattintva érhető el.
Az induláshoz szükséges online regisztráció mind a négy távra ide kattintva érhető el.