BLOGRA FUTOTTUNK Amikor a futás már művészet

MIRŐL ÍR A FUTÓBOLOND?

A LÉNYEG, HOGY MINDIG LEGYEN B-TERV!

Volt egy táplálékkiegészítő bolt a városban, de a forgalmazott márkától durva gyomorproblémáim voltak, így ez a lehetőség nem volt opció. A közösségi hálónak köszönhetően az egyik kedves futótárs kisegített néhány energiazselével, hosszas rohanás után sikerült egy sportkupakos izotóniás italt venni, beszerezni némi gumicukrot, zab- és fehérjeszeletet. A vészfrissítés egy részét gyorsan zacskóba raktam, és előreküldtem néhány depópontra.

Idegesen, fáradtan, de ott álltam végül a rajtnál.

A pontokon aztán bőséges választék volt, a banán, csoki, izotóniás ital, kóla, gumicukor, bundás mogyoró, dinnye alap volt, sok helyen főtt rizs, főtt krumpli, zöldségek és sok más is asztalra került. Természetesen így nem tudtam a frissítési időtervet tartani, de arra figyeltem, hogy óránként százhatvan-kétszáz kalóriát legalább bevigyek és mindig hidratált legyek. A nyolcórás futás alatt egyszer sem voltam éhes, a gyomrom néha tiltakozott a szokatlan frissítések ellen, de sem görcs, sem fájdalom, sem hányinger nem kísértett, a bélproblémák is elkerültek. Végig volt energiám tartani a tervezett tempót, nem volt időm sokat gondolkodni, a pontokon gyorsan kellett döntenem, körülbelül egy perc volt a leghosszabb megállásom, de így sem volt gond a frissítéssel, s ebben a profi és segítőkész személyzet, valamint természetesen a szervezők is komoly szerepet játszottak.

A tanulság? Amikor improvizálni kell, akkor fontos, hogy ismerjük magunkat, a megfelelő frissítés alapelveit és a versenyről is birtokunkban legyen minden fontos információ.