A rendszeres futó szerintem arról ismerszik meg, hogy sohasem tud a hobbijától elszakadni. Sérülést, betegséget leszámítva, történjen bármi, legyen bárhol, a futócipő vele van, és használja is. Jómagam is évek óta viszem a nyaralásaimra az alap-futófelszerelésem, mindig bepréselem valahogy a csomagok közé, aztán néhány alkalommal nekiindulok új helyeket felfedezni, megcsodálni.
Az idén sem volt másképp, a leírhatatlan szépségű francia Riviérán koptattam a nyúlcipőmet.
Csodálatos élmény volt, alig tudtam betelni vele! Itthon természetesen jönnek újra a rendes edzések, kipihenten kezdek majd neki a felkészülésnek az újabb kihívásokra.
Két edzés között azért olvasgattam a blogokat, beszámolókat, és szemezgettem is belőlük!
Kell a monotóniatűrés, a mentális tartás, az összeszedettség. Az ilyen versenyek előtt gyakran kapunk fura vagy épp idegesítő kérdéseket, tanácsokat – ezekből írtam össze párat.
Nem izgulsz?
A rövid válasz: de! Általában izgulunk a nagyobb versenyek előtt.
Dobogós akarsz lenni?
Még ha valaki dobogóesélyes is, akkor sem jó ilyet kérdezni. Mindannyian valamilyen céllal megyünk, de ilyen távon bármi történhet.
Nem unalmas ennyit futni?
Megint az jön, hogy: de. Unalmas, mégis szeretjük.
Te ennyit fizettél, hogy futhass egy csomót?
Igen, mások meg focimeccsre, gyorsétteremre, hajókirándulásra költenek.
Nem fáj ennyi futás után?
A jól bevált „de” a válasz. Ha csak egy kis izomláz vagy valami hasonló formájában is, a többségnek fáj ilyen versenyek után, de ez egy jó fájdalom.
Nem egészségtelen ilyen sokat futni?
Na, ez nehéz kérdés. Az biztos, hogy egészségesebb, mint a televízió előtt ülve mindennap chipset enni.
Miért kaptok érmet, ha nem nyertek?
A befutóérem nem helyezésért jár, hanem emlék, amit a teljesítésért kapunk. Szerintem az ilyen hosszú verseny teljesítése is már győzelem – magunk felett mindenképpen.
Szoktatok enni közben?
Nem, mi pusztán vízből és napfényből állítjuk elő a szükséges energiát, egyébként simán kibírunk nyolc, tizenkettő, huszonnégy óra intenzív mozgást táplálkozás nélkül. Valójában a legtöbb ultrafutó egy ilyen versenyen annyit eszik, mint más fél vagy egy nap alatt összesen. Én még többet is.
Szóval a lényeg: ezeket a kérdéseket érdemes nem feltenni a futóknak, főleg verseny előtt nem. Néhány kedves szó, egy kis bátorítás azonban mindenkinek jól jön. Sok sikert mindenkinek a Korinthoszhoz!