Edzés hatvan év felett: mit és hogyan?

Azt már régen megénekelték, hogy „Nem csak a húszéveseké a világ”, azt azonban, hogy időskorban is aktív maradhat az ember, az utóbbi években kezdték el az emberekbe sulykolni.

A népszerű brit napilap, az Independent csokorba gyűjtött néhány tippet, mire figyeljünk, ha hatvanéves kor felett is mozogni, sportolni szeretnénk, Zalai Miklós fitneszedző pedig mondott néhány hasznos ötletet, mit csináljunk, ha hatvanéves kor felett kezdjük el a mozgást.

A fitteknek

A tapasztalat azt mutatja, ők vannak kisebbségben, ám egészséges szív- és érrendszer, valamint makulátlan csontozat és tökéletes immunrendszer a jutalmuk. Nyugodt szívvel járhatnak kettlebell- és spinningedzésekre, evezhetnek és triatlonozhatnak, de a kerti munkát is aktívan űzhetik. Sőt még a rendszeres úszással – akár a nyílt vízivel – is próbálkozhatnak. Nekik ideális megoldás, ha az aerob edzéseket ellenállóképesség-fejlesztő gyakorlatokkal ötvözik.

Egyre azonban nekik is figyelniük kell: kerüljék a túlterhelést, ezért érdemes több sportágat is űzniük – az úszás és a kerékpározás tökéletesen egészítik ki a futást.

Az átlagnak

Edzőterembe járás nélkül is megőrizhetik állóképességüket, a lényeg, építsék be a mozgást mindennapjaikba! A gyors séta vagy a kertészkedés ugyanúgy megteszi, de az unalmasnak tűnő lépcsőzés is tökéletes lehet. Akik csípő- vagy térdfájdalmakkal küzdenek, kerüljék a sétát, és próbálják ki a kerékpározást vagy az akvafitneszt! Erősítő és nyújtó gyakorlatokat egyaránt végezhetnek, és minél kevesebbet üljenek!

Az átlag alattiaknak

Akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek, jobb, ha kerülik az edzéseket. Mozgásterapeuta vagy más szakember segítségével végezzenek speciális mozgásgyakorlatokat! Mindettől függetlenül nem hanyagolhatják el a mozgást, napi tevékenységeik közé be kell építeniük a sétát, és némileg csökkenteniük kell az ülés időtartamát. Számos, a karosszékben is végezhető tornagyakorlat van, amely még tévénézés közben is kivitelezhető.

Ha torna vagy mozgás után némi fáradtságot vagy fájdalmat érzünk, nem kell megijednünk, ám erős mellkasi fájdalom esetén azonnal forduljunk orvoshoz! Ha valamilyen betegség következtében több napot is az ágyban töltünk, a gyógyulást követően azonnal kezdjünk el mozogni!

Bármilyen is az egészségi állapotunk, a mozgás sohasem árt.

Mit tegyünk, ha hatvan felett kezdjük el a mozgást? Zala Miklós tanácsai.

• Beszéljünk először a háziorvosunkkal vagy szakorvossal, aki segít kiválasztanunk az egészségi állapotunknak megfelelő mozgásformát.


• Az első foglalkozás előtt közöljük az edzővel, ha van valamilyen betegségünk, és hogy milyen gyógyszert szedünk.


• Beszéljük meg az edzővel, mi a célunk a mozgással: megelőzés vagy rehabilitáció?


• Ha mindez megvan, az első egy-két hónapban érdemes könnyű kardioedzéssel kezdenünk.


• Később jöhetnek a súlyzós gyakorlatok is, de csak akkor, ha az orvos megengedi.


• Az elején kerüljük a szaunázást, mert bármilyen egészséges is, könnyen megterhelheti a szervezetet.


• A könnyed, szenioroknak kifejlesztett tornagyakorlatok közé iktassunk be egy-egy jógaórát is!


• Ha valaki ennél is többre vágyik, próbálja ki a gyorsgyaloglást vagy a futást, kerülje azonban a futópadot vagy a kocogást – utóbbi könnyen tönkreteszi az ízületeket.


• Hatvan felett is jó móka az ellipszisgép, ám aki szédülékeny, válasszon inkább valami mást!