Mozgok, tehát vagyok – nem üres frázis

Az elmúlt évtizedekben a fitnesziparág rohamos fejlődésének lehettünk tanúi. Mint korábban megírtuk, Európa-szerte egyre többen járnak edzőterembe, egyes skandináv országokban a lakosság csaknem egynegyede. Ez annak köszönhető, hogy sokan felismerik a rendszeres testmozgás megelőző, egészségmegőrző és fejlesztő hatását.

Talán nem meglepő, hogy egyre nagyobb számban láttak napvilágot a fitnesszel és az edzőtermi tevékenységgel kapcsolatos vizsgálatok, amelyek elsődleges célja, hogy tudományos módszerekkel támasszák alá a testmozgásból származó előnyöket, valamint tájékoztatást nyújtsanak a legújabb edzésmódszerekről és azok jótékony hatásairól.

Az írások jelentős része összpontosított a rendkívüli fizikai megterheléssel járó, rövid, magas és alacsony intenzitású mozgásformákat rövidebb pihenőkkel kiegészítő gyakorlatok tanulmányozására (a témában ide kattintva olvashat angol nyelvű tudományos cikket).

A vizsgálatok alátámasztották, hogy ezek egészség- és állóképesség-fejlesztő hatása körülbelül ugyanakkora, mint a hosszabb időn keresztül folyamatosan végzett, mérsékelt intenzitású testmozgás. Érdemes kipróbálnunk, hogy – rövid szünetek közbeiktatásával – hét, négy, majd egy percen keresztül hajtunk végre nagy intenzitású gyakorlatokat, majd ezt követően húsz, valamint tíz másodpercre csökkentjük időtartamát.

Bármennyire furcsán hangzik is, számos tanulmány támasztja alá, hogy a könnyed mozgásformáknak is jelentős hatása lehet az egészségi állapotunkra, még akkor is, ha ezek nem minősülnek edzésnek.

Az egyik legérdekesebb, idős nők körében végzett vizsgálat rávilágított, hogy akik naponta három-négy kilométer sétálnak, tovább élnek, mint akik ennél kevesebbet tesznek meg.

Az elmúlt évtizedben sok szakember vizsgálta, hogy a testmozgás miképpen befolyásolja az öregedés folyamatát. Jó hírrel szolgálhatunk, hiszen megállapították, az aktív életet élő idős emberek izomzata, immunrendszere, vércellái, de még a bőrük állapota is jobb azokénál, akik nagyrészt ülőtevékenységet folytatnak (tévézés, számítógépezés, olvasás).

A tízes évek nagy felfedezéseinek egyike, hogy a testmozgás nagyban hozzájárul a test belső ökoszisztémájának fejlődéséhez. A fizikai aktivitás hatására a vérben különböző típusú fehérjetípusok raktározódnak el, aminek köszönhetően csökken a cukor- és szívbetegségek kialakulása.

Ám hogy a lélekről is ejtsünk néhány szót, a kutatások egyhangúlag alátámasztották, hogy a rendszeres mozgás az agyat is megtornáztatja: mentálisan frissebbek leszünk, javítja kedélyállapotunkat, hiszen mozgás közben jelentős mennyiségű endorfin szabadul fel, így az eszünk is jobban vág. Az edzőtermek látogatása, a torna csökkenti az időskori demencia kialakulásának veszélyét, és jelentősen lassítja a már demenciában szenvedő betegek állapotának romlását.

Az sem mellékes felfedezés, hogy a sportolás és a mozgás – formájától függetlenül – nagy mértékben csökkenti két egymással nagyrészt összefüggő modern kori betegség, a szorongás és depresszió kialakulásának esélyét.

Hosszú oldalakon keresztül írhatnánk még az érdekesebbnél érdekesebb kutatásokról, ám a 2010-es évek vizsgálatainak legfőbb üzenete talán az, hogy a mozgással – legyen az bármiféle is – csak nyerhetünk.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!