Az eredményeik alapján elmondható, más-más okok indítják a különböző klubok nézőit arra, hogy kilátogassanak a meccsekre – derült ki.
A közlemény szerint az egyetem sportgazdasági és -menedzsment intézetének kutatói évek óta vizsgálják a hazai futballmérkőzések látogatottságát. Tavalyi kutatásukban arra a kérdésre keresték a választ, hogy miért nem járnak NB I-es futballmérkőzésekre az egyébként potenciális nézők. Az akkori tanulmányból kiderül, hogy a válaszadók több mint 40 százaléka soha nem volt labdarúgómeccsen.
A korábbi kutatás folytatásában most azt vizsgálták, hogy a különböző klubok szurkolói miért járnak meccsre.
„A labdarúgás központi szereplői a nézők, hiszen ha vannak a stadionokban nézők, és lelkesen szurkolnak a csapataiknak, az nemcsak a jegybevétel miatt fontos, hanem azért is, mert jelenlétükkel, az általuk keltett hangulattal emelik a sportszolgáltatás értékét” – idézi a közlemény Bácsné Bába Éva intézetigazgató egyetemi tanárt, aki az is megjegyezte, hogy ilyenkor a szponzorok is szívesen fektetnek be a sportba, hiszen a fogyasztóiknak szánt üzenetük sok helyszíni és a televízió előtt ülő nézőhöz eljuthat.
Hozzátette: a tv-társaságok is azokat a mérkőzéseket közvetítik a legszívesebben, amelyek iránt nagy a helyszíni érdeklődés is. A nézőközönség a merch termékek legfőbb célcsoportja, vagyis a futballból származó bevételek kiindulópontja a helyszíni néző.
A kutatásban résztvevő másik szakember, Balogh Renátó adjunktus elmondta: az utóbbi években azt tapasztalják, hogy nincsenek tele a stadionok, ez indította őket arra, hogy megvizsgálják, miért járnak a szurkolók meccsre, és hogyan lehetne még több nézőt kicsábítani a stadionokba.
A vizsgálatuk során minden NB I-es együttest megkerestek, illetve azok közösségi média felületein fellelhető szurkolói csoportjait is. Sok klubtól kaptak segítséget, biztatták követőiket, hogy töltsék ki a Debreceni Egyetem kutatóinak kérdőívét – jelezte a szakember.
A közleményben azt írták, minden együttes szurkolóitól voltak válaszadóik, azonban három csapat esetében a kitöltők száma jóval elmaradt a többitől, így kilenc NB I-es klub drukkereinek véleményét vizsgálták. Több mint 1600 válaszadó volt, akiknek a nyolcvan százaléka főként középkorú, illetve fiatal férfi, vagyis igazán hitelesen képviselték a futballkövetők társadalmát.
A vizsgálat főbb eredményeiről a közlemény leszögezi: a válaszadó szurkolók összességét tekintve a „belső” motiváló tényezők közül a lojalitás a csapattal való azonosulás volt a legfontosabb, ezt a közösséghez tartozás, a lokálpatriotizmus és a szórakozás követte. A „külső” motívumok közül a stadionban uralkodó jó hangulat, a létesítmény adottságai és a sport látványossága emelkedtek ki.
Példaként említették, hogy a Debrecen és a Diósgyőr szurkolói számára a lokálpatriotizmus a legfontosabb, míg a fradisták számára ez a legkevésbé fontos, ők a legmagasabbra a csapattal való azonosulást értékelték. Ez az eredmény szépen mutatja, hogy a nagy megyeszékhelyi csapatok követői a helyi értékeket tartják szem előtt, illetve azt is, hogy az FTC szurkolói nemcsak a főváros 9. kerületéből kerülnek ki, hanem ez a csapat történelmi hagyományok miatt is, országos követői bázissal rendelkezik.
A kutatás egyértelműen megmutatta: a látványosság a legtöbb csapatnál a második legfontosabb motiváló erő abban, hogy kimenjenek a szurkolók a meccsre. A siker az FTC, az Újpest és a Fehérvár szimpatizánsai számára kiemelt jelentőségű. A hangulat a DVTK, az Újpest, valamint az FTC szurkolóinál szerepelt még az élmezőnyben.
A kisebb városok csapatainál, a Paksnál, a Mezőkövesdnél és a Kisvárdánál a szórakozási lehetőség kapott magasabb értéket, ami azt mutatja, hogy ott a szórakozási paletta is szűkebb, így nagyobb esély van rá, hogy szabadidő eltöltéseként a meccset válasszák. Ezeknek a csapatoknak a nézői kiemelték a létesítmény és a hirdetések jelentőségét is, vagyis sikerült igazolni, hogy nincs bevált recept: más-más csapatok követői, más-más okból döntenek a mérkőzéslátogatás mellett – összegezték a kutatók.