Összeállt a Bódis, Maráz szuperduó

BÓDIS TAMÁS: CSÚCSKATEGÓRIÁSOK LESZÜNK!

– Dupla vállalás, dupla kihívás, dupla esély. Miért döntött úgy, hogy egyéniben és párosban is nekifut a tizenharmadik Spuri Balaton Szupermaratonnak?
– Mert szeretem a kihívásokat – mondta Bódis Tamás –, és úgy gondolom, hogy ennek a párosnak köszönhetően egyéniben is jobb eredményre leszek képes.

– Ha jól tudjuk, ön kérte fel Maráz Zsuzsannát erre a különleges duettre.
– Így történt. Nagyon tisztelem Zsuzsit, sokat beszélgettünk a Spartathlonon is, és a tavalyi sikerünk óta sok közös élménybeszámolón, rendezvényen jártunk már együtt. Ismerem az edzésmunkáját, a gondolkodásmódját, a hozzáállását, és úgy gondoltam, ő tökéletes pár lenne ezen a versenyen.

– Vagyis összeállt a szuperduó…
– Hát, ebbe bele sem gondoltam... De ha erről az oldalról nézzük, valóban, csúcskategóriások leszünk. Nekem az a lényeg, hogy jól megértjük egymást, és ösztönöz, hogy ő lesz a párom. Példának okáért biztosra veszem, hogy gyorsabban fogok futni, mintha csak az egyéniben indultam volna, hiszen így nemcsak magamért versenyzem, hanem a csapatomért is.

– Ultrafutóként hogyan kategorizálná ezt a versenyt? Hiszen a táv ultra, de négynapos bontásban kell teljesíteniük.
– Ha érzelmi oldalról nézem, ez az egyik legkedvesebb versenyem, hiszen 2011-ben itt indult a futópályafutásom. Szakmai szempontból pedig kiváló felkészülési állomás a március huszonkettediki száz kilométeres országos bajnokságra – a felkészülésem utolsó szakaszát tökéletesen modellezi és szolgálja a Balaton Szupermaraton. Mindennap ötven kilométer körüli távokat kell teljesíteni, és ezekből a szakaszokból le tudom mérni, hogy mire lehetek képes az országos bajnokságon.

– És milyen eredményre számít?
– Sok jó ellenféllel kell szembenéznem, példának okáért a tavalyi győztes Beda Szabolccsal, de általában nem nézegetem a rajtlistát. Van egy tervem, amelyhez szeretném tartani magam, ha improvizálni kell, improvizálok, és remélem, ennek az eredménye egy nagyon jó kis idő lesz.

MARÁZ ZSUZSANNA: MOST LEMÉRHETEM A MUNKÁT

– Bódis Tamással folytatott beszélgetésünkkor azzal kezdtem, hogy popzenei nyelven szólva összeállt a szuperduó…
– Akkor lehetek én Madonna? – nevetett Maráz Zsuzsanna. – Tamás meg legyen egy karizmatikus mai fiatal, mondjuk, Shawn Mendes. Ez egyébként korban is jól mutat minket, hiszen én tizennyolc évvel vagyok idősebb Tominál, akitől nagyon megtisztelő volt ez a felkérés. Őszintén megmondom, nem számítottam rá.

– Miért?
– Mert ha jó eredményt akar elérni, akkor férfi futótársat választ magának, vagy egy gyorsabb női futót. Éppen ezért az öröm mellé becsatlakozott a pánik is, hogyan fogjuk ezt megoldani, aztán az edzések feloldották bennem ezt az érzést. Összeállt a koncepció, és ettől meg is nyugodtam.

– Ultrafutóként mit jelent egy ilyen verseny?
– Gyorsulási lehetőséget, erős edzésértéket és persze nagy kihívást, hogy megmutassuk, mire is vagyunk képesek együtt. A Spartathlon óta sok gyorsító munkát végzek, rövid és gyors edzéseket, és bár lassan megy a fejlődés ezen a területen, bízom benne, hogy a Balaton Szupermaratonon már látni fogom az eredményét. Itt le tudom mérni az elmúlt fél évem munkáját, ami még nagyobb lendületet adhat a folytatáshoz.

– Egy ilyen versenyen fontos, hogy meglegyen a „kémia” a két versenyző között?
– Persze, hiszen sokat jelent, ha olyan emberrel együtt alkotsz egy csapatot, akit kedvelsz, akire felnézel, akivel megvan a jó baráti viszony, a kölcsönös tisztelet. Mint már említettem, tizennyolc év van közöttünk Tamással, és nekem tényleg nagy megtiszteltetés, hogy Magyarország legjobb férfi ultrafutója engem választott erre a kihívásra. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy megfeleljek a tempójának, méltó legyek erre a felkérésre.

(Megjelent a Nemzeti Sport Csupasport mellékletében 2020 februárjában.)

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!