Amióta a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az olimpiát, majd megtalálták az új, 2021-es időpontját (július 23.–augusztus 8.), szinte minden sportágban, szakágban zajlik a mérlegelés, az érintett sportolók veszítettek-e vagy nyertek azzal, hogy – jelen állás szerint – egy évvel később rendezik meg a játékokat.
„A februári, sevillai maratoni után egy hétig mélyponton voltam, úgy éreztem, elszálltak az olimpiai esélyeim, de aztán sikerült összeszednem magam, később pedig a halasztás is segített – kezdte a 2016-os riói játékokon szereplő futó. – A versenyek lemondása nem érintett ugyan jól, de ismét kedvet kaptam az edzésekhez. Ráadásul bár a versenysport jelentős részének krízist okoz a járvány, sokakat korlátoz a munkában, szerencsére én futhatok, nem szorulok a szobába, mert bezártak a sportlétesítmények. Igaz, edzőterembe nem járhatok, de az erősítés nagy részét elvégzem.”
A BEAC 28 esztendős sportolója élvezi a futást, és mint mondja, jót is tesz neki, hogy nincs rajta nyomás a versenyek miatt.
„Lelkileg segít, hogy nem kell eredményt produkálni. A szintidő és a kvalifikáció átalakítása miatt nagyot csökkentek az esélyeim, hogy részt vehessek a tokiói olimpián, ám ugyanolyan feszített tempóban készülök, mert továbbra is az a célom, hogy eljussak a játékokra.”
Jenkei Péter, a Vasas 28 esztendős futója tavaly ősszel Csere Gáspárt megelőzve győzött az országos bajnokságnak is számító Spar Marathonon. Akkor úgy fogalmazott, kisebbfajta csodára lenne szükség, hogy ő vagy bármelyik magyar maratonista indulhasson Tokióban.
„Kétségtelen, jól jön a plusz egy év, de továbbra is úgy érzem, nagyon nehéz kijutni az olimpiára, országos csúcs kellene hozzá – kezdte Jenkei Péter. – A halasztással pluszmotivációt és -lehetőséget kaptam. Nincs realitása, hogy jövőre elérem ezt a szintet, de ez az alapcélokon nem változtat, igyekszem előrelépni.”
Míg Csere Gáspár Sevillában teljesített egy maratonit (2:24-es időt ért el), Jenkei Péternek most következtek volna a versenyei, vasárnap például a bécsi.
Átalakított kvalifikáció
Alaposan átszabták a maratoni futás olimpiai kvalifikációs rendszerét (is). Szintidőt meghatároztak (2:11:30) ugyan, de az indulóknak csak nagyjából a fele jut el az alapján. A maradék ötven százalék a világranglista alapján vehet részt a játékokon, a rangsor az eredményt, a helyezést és a verseny kategóriáját veszi figyelembe, két futás átlagával lehet kvótát szerezni. A maratonistáknál ráadásul lecsökkent a létszám, nyolcvanan indulhatnak a japán fővárosban. Csere Gáspár élete legjobbját 2017-ben érte el Berlinben (2:16:03), míg Jenkei Péter 2019-ben Hamburgban 2:17:42 alatt ért célba. A magyar rekordot egyelőre Szűcs Csaba tartja, aki 1993-ban Párizsban futott 2:12:10-es időt.
„A nyári Európa-bajnokságot még nem mondták le, és talán ősszel már rendeznek versenyeket – folytatta Csere Gáspár. – Egyelőre a kontinensviadal félmaratonijára készülök, aztán meglátjuk, hogyan alakul. Addig nem szabad túllőni a célon, és közepes intenzitású munkával formában tartani, de nem túlhajszolni magamat.”
Jenkeinek nagyon pozitívak voltak a téli, kora tavaszi tapasztalatai, sosem futott még ennyi kilométert.
„Pont az a kulcs, hogy úgy érzem, nem megy kukába az elvégzett munka – így a futó. – Bosszantott volna, ha teljesen le kell állni, de szerencsére az otthonom környékén futhatok. Nehéz kezelni a bizonytalanságot, viszont segít, ha részcélokat találok, például a megszokott erdei körökön sikerül olyan időt futnom, amilyet korábban még nem, és örülök, amikor ismét sok kilométeres hetet zárok. A maratonihoz nagy kitartás és türelem kell – talán ez a helyzet próbatétel, amely mindannyiunkat erősebbé tehet.”
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!