Hihetetlen UB-futás, 12 ezer kilométerrel

Vágólapra másolva!

2020.05.19. 13:08

Címkék

A Csupasport felhívására az Ultrabalaton-feeling jegyében Budapestről úgymond Argentínáig futottak a váltók a hétvégén. Íme az összes csapat, kiegészítésként pedig egy remek videó!

Ötvennégy csapat, mintegy 7-800 futó, több mint 12 ezer kilométer (Budapest–Buenos Aires távolság!), számtalan vidám pillanat.

Amikor jó két héttel ezelőtt Lipiczky Ágnes kolléganőnk felkiáltott a szerkesztőségben, hogy van egy jó ötlete: az Ultrabalaton eredeti időpontjában fusson 221 kilométert telefonos váltásokkal a Nemzeti Sport-Csupasport csapat, azonnal bólintottunk: hát persze! Na de ha mi futunk, miért ne fusson más is! Így miközben felelevenítettük korábbi emlékeinket, már pontosan tudtuk, hogy óriási kihívást szervezünk erre a hétvégére. Ötletünk találkozott az UB szervezőinek elképzelésével, így megvalósult az NN Ultrabalaton-Nemzeti Sport virtuális futóváltó, a Csupasport aktív részvételével.

A mi szabályaink igen szigorúak voltak: 221 kilométeres váltófutást kértünk a csapatoktól – ha kevesebbet nem is, többet azért elfogadtunk...

Először is szerveztünk egy sztárváltót: Lubics, Bogárdi, Plesz, Csere, Ferenczi, Blaskó, Csécsei, Dombi (Spartathlon- és UB-győztes, sokszoros Ironman, maratoni bajnok, világrekorder, dupla spartathlonista, két válogatott futballista, és még hosszan sorolhatnánk – te jó ég, micsoda sportemberek!), és gondoltuk, ha nyolc-tíz csapat elküldi kis beszámolóját, már tökéletesen elégedettek lehetünk, hiszen ilyen hosszú távot ilyen rövid idő alatt talán nem sok csapat képes megoldani. Szombat hajnalban a mi váltónk is nekilendült, menet közben jelentkezett kiváló ultrafutónk, Bérces Edit, hogy ők is szerveztek két fantasztikus csapatot, majd sorra jöttek a beszámolók olvasóinktól is. Nemhogy jöttek, egyszerűen özönlöttek!

Az alábbiakban le is hozzuk a beérkezés sorrendjében valamennyi csapat nevét és beszámolóját. Szinte mindenhonnan kaptunk teljes csapatnévsort, számos helyről fotómontázst is a „tókerülő” futókról. Nagyon megköszöntük – egyúttal nagyon szomorúan írtunk vissza, hogy a GDPR szigora miatt egyéni nyilatkozatok hiányában ezeket nem közölhetjük. Kicsit önző módon most mégis hozunk egy videót, Szabóky Zsolt és Nagy-Pál Tamás kollégánk mutatta be az NS-Csupasport váltó futóit. Igen, nekünk a GDPR-ral azért könnyebb dolgunk van…

https://www.youtube.com/watch?v=k0Z2Xwo-Slk

Most pedig következzenek a remek csapatok. Minden tiszteletünk az övék, gratulálunk a 221 kilométer teljesítéséhez!

Sok csapattal pedig remélhetőleg októberben találkozunk – immár a Balatonnál!

TárnokSprint

idő: 20:51:21 (22 fős csapat)

Megterveztük, nekivágtunk, megcsináltuk. Pontosan úgy, ahogy az „igazi” UB-n. Beosztottuk a szakaszokat, folyamatosan futottunk, váltottuk egymást… Újraterveztünk, frissítettünk, kísértük egymást… Küzdöttünk a széllel, fáradtsággal, esővel és a hirtelen meleggel is. Egyszóval, minden megvolt, ami az UB-nél megszokott… Csak a Balaton nem. Ezúttal itthon, Tárnokon futottuk meg.
Szenzációs csapatmunka volt – a mi UltrabalaTárnok-futásunk :)

(Ahogy Klemné Zabó Ágnes csapatkapitány jelezte, ezen a közösségi oldalon lehet követni a csapatot.)

The Wild Bunch

idő: 18:43:01 (15 fős csapat – 222.5 km)

Szerdán indult a szerveződés, a tagok toborzása, a csoport létrehozása. A tagok nagy többsége eddig csak különböző arckönyves csoportból ismerte egymást, ez volt az első „közös” futásunk. A terepek változatosak: erdő, aszfalt, rekortán; akárcsak a helyszínek: főváros és vidék.

A futások reggel 6 órától indultak, és este 6-ig tartottak. A klasszikus váltóval ellentétben voltak átfedések a futások között, de úgy gondoljuk, az volt a lényeg, hogy mindenki becsülettel lenyomta, és mindenki a legjobb formáját adta.

14.8 km jutott átlagban mindenkire. A legjobban teljesítő tagunk 56 perc alatt futotta meg 3:47 pace-szel.

Reméljük, a csapatunk a továbbiakban is együtt marad, és legközelebb élőben is lefuthatjuk együtt az Ultrabalatont. Gratulálunk minden csapatnak, végül is a futás a lényeg az egészben!

Hótmindegy

idő: 21:48:12 (14 fős csapat – 222.22 km)

Péntek reggel 8 órakor indult az első futónk, aznap megtettük a táv első részét 7 emberrel, majd szombat reggel 7-kor „álltunk újra rajthoz” a csapat második felével. A váltás telefonon történt, előre beosztott sorrend alapján. Így kicsit átélhettük a váltóversenyek izgalmát. A legtöbben már a tervezett váltásidőben a futóhelyünkön toporogtunk, és vártuk az indító telefonhívást. Az eseményeket egy messengercsoport segítségével követtük, ahol az éppen induló csapattag bejelentkezett, illetve megkaptuk a beérkezők időeredményét. Teljesen versenyélményként éltük meg ezt a váltót, bár a toi-toinál való sorban állás kicsit hiányzott belőle. :)))

Bécsi Kvartett

idő: 24:38:26 (4 fős csapat – 222.02 km)

Többen futottunk már ultratávot, megfogalmazódott bennünk, hogy kellene egy csapat, és el kellene indulni az UB-n 2020-ban. Tűkön ülve vártuk a regisztráció nyitását, és… Igen, sikerült, meglett a hőn áhított 4 fős csapathely! Zajlott a csapattagok felkészülése, aztán jött a vírusmizéria, sorra mondták le a tavaszi szezon versenyeit, kicsit visszább is vettünk az edzésekből. Majd jött a Virtual UB lehetősége. Elkezdtük a szervezkedést – majd névadó csapattagunk lábsérülése miatt helyettesítő csapattag keresését.

Minden csapattag GPS-es órával rögzítette a futások időtartamát, amelyet a Strava-alkalmazásba töltött fel mindenki. Természetesen „Race” módban, azaz a frissítések és esetleges megállások idejeit is tartalmazzák az egyes szakaszok idejei, éppen úgy, mint a versenyen. A csapat első futója március 16-án 5:35 órakor rajtolt el, 10 szakaszban teljesítettük a kitűzött versenytávot (ami végül is 222.02 km lett), és mindezt 24:38:26-os versenyidővel messze az elvárásaink (és a tervezett szintidőnk) felett.

Az időjárás igazán kedvező volt. A csapat szuper munkát végzett, hihetetlen összhangban, pontos váltásokkal (bár térben egymástól eléggé távoli helyszíneken) teljesítette a távot. A második váltásokat követően kezdtünk elképesztően elfáradni (atyaég, hogy fogjuk mi ezt megcsinálni!?), de a harmadik váltáskor kezdtük érezni: meglesz! Egészen biztos, hogy az őszi versenyre újragondoljuk a csapatstratégiát, ehhez a virtuális verseny egy hihetetlen nagy tapasztalatszerzés is volt egyben.

idő: 23:36:20 (20 fős csapat)

Ugyan nem váltóban futottunk, de Szegeden, Budapesten, a Balatonon, valamint az USA-ban szombat éjfél után lehetett indulni és egy Google Drive-ra feltölteni a futóóra/mobiltelefon által igazolt távot, időt. Az első futó, Réka szombat éjjel magyar idő szerint fél egykor indult az Egyesült Államokban. A csapat tagjai gyermekek és felnőttek egyaránt voltak, név szerint Laci, Ildi, Gergő, Réka, Kinyesz, Eszter, Judo, Zoé, Andi, Karla, Jana, Kata, Edit, Kinga, Lara, Gábor, Hajni, Tamás, Endre és Ottó.

A Google-on mindenki látta, ki mit és hol futott, illetve rövid videókat, befutókat is meg lehetett nézni, ez szerintem igazi izgalmat vitt a futásba, szinte online volt. Mivel nem voltak fix váltópontok, volt, aki többet, volt, aki kevesebbet futott, mint amennyit vállalt, de mindenki akkor és annyit, amennyi jólesett neki, ettől igazi élményfutás volt, erőlködés nélkül.

Többen térdelőrajtból indultak, hogy jó időt fussanak, volt, aki betért egy boltba egy sörért, mi egy borterasznál végeztünk, szóval ki hogy szereti. Slusszpoén volt, hogy Kenesén még Csipivel, az „igazi” UB-futóval is találkoztunk, és közös képet készítettünk.

Az anyagokból felrakunk majd a YouTube-ra egy videót utólag, a korábbi Állapotos Kőtehén-videók mind fent vannak. Köszönjük a „szervezést”, átragadt ránk a lelkesedés, enélkül szerintem sokan nem is futottunk volna.

B-csapat, idő: 21:56:34 (19 fős csapat, 221.3 km)

Kis városunkban, Sárbogárdon évről évre nő a futást kedvelők száma. Amikor tudomást szereztünk a meghirdetett eseményről, azonnal szervezésbe fogtunk, hogy a helyi futókat egy csapatba összefogjuk, és megismertessük velük az Ultrabalaton-feelinget – merthogy RunBogárd csapatunk azon szerencsések közé tartozik, amelyek évről évre részt vesznek az UB-versenyeken. Első körben egy csapatot szerettünk volna indítani ezen a virtuális versenyen, aztán meglepetésünkre két csapattal is sikerült képviselni városunkat a váltófutáson. Péntek délután indultunk, váltáskor telefonon értesítettük egymást, elkerülve a személyes kontaktust. Éjjel is futottunk (hiszen ez is hozzátartozik az UB-hangulathoz), és szombat kora délutánra mindkét csapat teljesítette a távot. A Sárbogárdi Rendőrkapitányság teljes vállszélességgel mellénk állt, láthatósági mellényt és karpántot adott az éjszakai futóknak, és odafigyeltek a biztonságunkra. A csapattársaktól rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk, bátran állíthatjuk, hogy ez idő alatt igazi futóközösség és barátság is kialakult a csapatok és csapattagok között.

A sárbogárdi futókról a honlapjukon és a Facebook-oldalukon is sok érdekességet lehet olvasni.

Rákosmenti UltraPatakon

idő: 24 óra 25 perc (12 fős csapat)

Szombat délután 1 órakor rajtolt el a Rákosmenti UltraPatakon nevű 12 fős csapat. A szakaszokat a XVII. kerület utcáin és a Rákos-patak-parti kerékpárúton teljesítettük 24 óra 25 perc alatt, folyamatos váltások mellett. Orsi egy félmaratoni táv után 15:10-kor adta át a képzeletbeli stafétát Andinak, hogy 10 km futás után Roland „Balatonakalit” maga mögött hagyva folytathassa a utat. Rolandot valahol „Kékkút” után leváltotta Ildi 18 órakor, aki innentől éjfélig szólózott, mialatt 47 km-rel juttatta előrébb a csapatot. Éjfélkor Gyuri következett, és remek tempóban fordult a váltózónára, ahova én, Péter bringával, váltótársa, Marcsi pedig már futásra készen érkezett. Marcsi a 10 km-t az általa megszokottól gyorsabb tempóban futotta. Segített nekem a bringa depózásában, és hajnali 2 órakor elindultam én is. A 4:10-es váltásig végül 20 km-t futottam össze, majd a megbeszélt váltóhelyre Attila takkra pontosan megérkezett, és már tolta is a maga 25 kilométerét. A következő váltással már „Széplak” magasságában járt a staféta, onnan Claudia már esőben futotta a félmaratoni távú szakaszát, úgy „Balatonakarattyáig”. Maya váltotta őt az esőben, és 10 km-t futott „Balatonfűzfő” felé. Maya után szintén egy 10 km-es futással Eszterre került a sor, hogy „Balatonalmádi” környékén az utolsó 20 km-re a befutó Annamária vehesse át a stafétát.

KaRUNteam

idő: 21:22:55 (17 fős csapat – 222.22 km )

Kedden, miután olvastam cikketeket, jött az ötlet: mi lenne, ha…? – írta nekünk Bence. – Miután két éve már teljesítettem egy 10 fős csapattal az UB-t, nem tartottam lehetetlen küldetésnek, hogy három nap alatt hadra fogható bandát verbuváljunk. Egy-két telefon, üzenetváltás és kis noszogatás után csütörtökre összeállt a 17 fős, kizárólag hobbifutókból álló kis csapatunk. Összesen 29 szakaszra osztottuk fel a 221 km-es távot. A előzetes vállalások alapján 5-45 km-ig terjedtek az egyénenként teljesített futások. A csapat zöme Szombathelyen tudta le kilométereit, de akadtak, akik Sárváron, Kőszegen vagy éppen Szegeden rótták az utakat. A konkrét váltásokat nem sikerült minden esetben teljesítenünk, akadtak itt-ott átfedések, de úgy gondolom, mindannyiunk nevében mondhatom, hogy igazi pluszt vitt ez a kis megmozdulás a mindennapi futásainkba. Ezúton is szeretnénk megköszönni a remek kezdeményezést, hogy nem hagytatok minket UB nélkül.

Csapattagok: Andi, Viki, Lili, Erzsébet, Anna, Rita, Kitti, Szandra, Máté, Márk, Áron, V. Bence, Attila, Zoli, Milán, Karesz, M. Bence

7 fős csapat +2 fő bringás kísérő

Amikor megláttam a Facebookon az eseményt, nem is volt kérdés, meg kell csinálni – írta nekünk Tünde. – Rögtön összeállt a csapatom, mindenki azonnal igent mondott. Elkezdődött a szervezés. Rajtidőpontot tűztünk ki, ami május 16. 9:30 volt. Elkészítettem a szakaszbeosztást. Ki kit fog váltani. Telefonszámok egyeztetése. Mivel UB, készítettem a gyermekeimmel rajtszámokat. Meglepetésként érmeket és befutó csomagokat. Szombaton elindult a buli. Mindenki lefutotta a vállalt távját. A váltások zökkenőmentesen mentek, telefonon hívtuk egymást. Eszméletlen jó hangulatban zajlott ez a hétvége. A Balaton helyett itthon Százhalombattán és Ercsiben teljesítettük a 221 km-t.

A hétvége nagyon változó volt. Az időjárás első nap kitartott, a második nap reggel esett, így páran eláztak, de megérte. Egy kicsit visszahozta az UB hangulatát. Üzenetekben értesítettük egymást, így fizikálisan nem érintkeztünk. Különleges élmény volt, de inkább futnánk a Balaton körül. Óh Balaton, Édes Balaton .... Hajrá, Raffi Pingvinek. Októberben érkezünk, már csak párat kell aludni...

#LigetUltraSzarvas2020

idő: 22 óra 43 perc (21 fős csapat)

Köszönjük a lehetőséget, hogy meghirdettétek a virtuális váltófutást. Nekem és a férjemnek 2 fős nevezésünk van az Ultrabalatonra, ezért szerettünk volna ezen a hétvégén egy kicsit legalább élményben, feeling-ben az Ultrabalatonon lenni – írta Betti. – Amikor megláttam az eseményt, szóltam a kollégáimnak, ha van kedvük bármilyen távval is, csatlakozzanak a váltófutáshoz, ami táv marad, lefutjuk mi. Nem gondoltam, hogy ennyien összejövünk, nekünk alig maradt lefutandó ahhoz képest, amennyit teljesítenünk kell majd októberben. De ezt egy cseppet sem bántuk, mert egy egészen más élményt kaptunk így :) Szuperül sikerültek a váltások, annak ellenére, hogy nem voltunk helyileg együtt, egész idő alatt követtük egymást online, szurkoltunk egymásnak. Természetesen az adrenalin mindenkiben dolgozott, a tervezett időket mindenki felülmúlta, mindenki kihozta magából a legjobbat. VALÓDI Ultrabalaton élményt kaptunk, csapatépítőnek is kiváló volt. HAJRÁ, LIGET!

Csécsei Team

idő: 19:34:23 (7 fős csapat)

Messengeren tartottuk a kapcsolatot és igazi csapathoz illően buzdítottuk, támogattuk egymást távolról. Igyekeztünk az időbeosztást előre elkészíteni, így valóban váltóként nyomtuk le, nem párhuzamosan időben. A legkeményebb tag éjféltől 3 óráig tolta egymaga a rakparton!

Köszönjük a felkészítést edzőnknek, Csécsei Zolinak!

Uborkák

idő: 23:07:51 (16 fős csapat – 221.33 km)

Köszönjük a lehetőséget! Csapatunk soproni és budapesti futókból áll. Egy hete kezdtük a szervezést, az elején nyolcan voltunk csak, hamar híre ment és mindenki kedvet kapott. Messenger csoportban tartottuk a kapcsolatot. Mindenki mégmégmég szeretett volna futni, de összejött a 221 km. Kitti, a befutó írt, hogy 13.4 km-nél tart, mi legyen, megálljon? Gyors számolás....állj le....vagyis ne állj le....még 250 méter....együtt, de mégis külön-külön izgultuk végig a „célba érést”!

HRSE Iron Ladies

idő: 19:20:20 (11 fős csapat)

Csapatunk kétszer vett már részt az UB versenyén, mindig sikerült a dobogó 3. fokára állnunk. Amikor megtudtuk, hogy elmarad az UB, nagyon sajnáltuk, mert ez az egyik kedvenc versenyünk, emiatt nagyon örültünk a virtuális UB megrendezésének. A csapat több tagja szenved egy kis sérüléssel, de erre a hétvégére félretettünk minden fájdalmat, és futottunk, ahogy csak tudtunk. A szakaszok zömét Debrecenben teljesítettük, páran máshol futottak. Volt részünk melegben, napsütésben, esőben, párában, de minden percét élveztük a versenynek. Nagyon várjuk az októberi „igazi” megmérettetést, de előtte még az UTT-n is részt veszünk. Köszönjük a virtuális verseny ötletét, a hosszú karantén után jó volt ismét a csapattagokkal találkozni, igaz, most az ölelkezés elmaradt!

TintásBrigád11

11 fős csapat, 221.17 km

Mindenki erején felül próbálta teljesíteni a felvállalt távját. Lia 7 évesen csinálta meg a 6.64 km-es távját, nagy büszkeségünk :) Vegyesen városi és vidéki futások voltak, ki napsütésben, ki esőzésben teljesített, de megcsináltuk :)

Bízunk benne, hogy egyszer sikerül a partvonalon is végigcsinálnunk! Üdvözlet Tatabányáról! :)

Hármas Fogat

idő: 23 óra 49 perc (10 fős csapat – 244 km)

Mi egy szlovákiai csapat vagyunk, jó hangulatban telt a hétvége, ezt az eseményt egy közös „kihívásként” éltük meg és mindenki hozzájárult a közös célhoz. Eredetileg háromfős csapat vagyunk, de sérülés és munka kicsit visszafogta a csapatot, ezért bővítettük a többi klubtárssal. Mindenki annyit és akkor futott, amikor jólesett neki. Köszönjük a lehetőséget.

Rákosmenti UtcaBalaton

idő: 22 óra 49 perc (12 fős csapat)

Szombat reggel 6 órakor rajtolt el a Rákosmenti UtcaBalaton nevű 12 fős csapat. A szakaszokat a XVII. kerület utcáin és Rákos-patak-parti kerékpárúton teljesítettük, 22 óra 49 perc alatt folyamatos váltások mellett. Hogy egy kis UB-feelinget varázsoljunk az eseménybe, mindenki a korábbi évek eseménypólójában futott, a vállalt távokat pedig kiszámoltuk „balatoni mérce” alapján. Így mindenki a km-ének megfelelő város váltópontjáig futott.

Judit és Gerzson óramű pontossággal oldották meg a váltásaikat, majd Évi futott harmadik futóként. Gerzson és Évi pedig még visszatérő futók lesznek. A képzeletbeli útvonalon, „Balatonakali” után jártak akkor. Évit Erzsébet váltotta és 20 km után már Szilvia „Badacsonytördemic” felé robogott át a „Pincén”, át a „Fröccsteraszon”. Szilvit Tibi váltotta, innen egy darabig családi váltó betétfutam. Bence fia is sorra került, úton a maga 10 km-vel, hogy édesanyja, Glória válthassa majd. Így elmondhatjuk, hogy a család elfutott Badacsonytördemictől Balatonmáriafürdőig. Glória után Krisztián futott 15 km-t, hogy a második etapjára visszaálljon Évi. A 10 km teljesítése után Sanyi vette át a stafétát. Gyakorlatilag mindenki picit gyorsabb volt, mint tervezte, így 10 percet faragtak. Este 8 után Ildikó folytatta az utat „Balatonszárszóról” (UBsub140km), hogy 10 km után majd a félmaratoni távú teljesítést bevállaló Adrienn Zamárdiig fusson (UBsub174 km). Adri után ismét családi etap következett. Glória és Tibi 11-11 km-t futottak, majd Krisztián gyűjtött be 15 km-t, végül Gerzsoné volt utolsó 10 km teljesítésének a feladata.

Nagyon jó hangulatban telt a „virtuális futás”, sok chat, viccelődés, jókedv jellemezte. Jó volt, hogy ez az esemény újra összehozta a kerület néhány futóját. Köszönjük a lehetőséget, egy életre emlékezetes marad.

Pár tagunknak ez volt a leghosszabb futása, hiszen 30 kilométer felett jutott mindenkinek, ezért, hogy könnyebb legyen együtt mentünk, futottuk le a távot. Szóval a hangulat az megvolt, ha már nem lehettünk a Balatonnál. Frissítésre is ajánlkozott az egyik ismerősünk, ez nagyban segített, de emellett biciklis kísérőink is voltak.

Sanofi Hosszúlépés

idő: 20:43:31 (12 fős csapat)

Ez a verseny tényleg határok nélkül zajlott. Volt, aki az eredeti helyszínen, volt aki Nyíregyházán, Debrecenben, Budapesten, és volt, aki Barcelonában teljesítette a távját. Megszenvedtük, ugyanakkor élveztük is. Az időjárás elemekkel ugyanúgy megharcoltunk, mintha a Balatonon futottunk volna. A logisztikával is akadt egy kis probléma: véletlenül 10 km-el többet futottunk. Már a “cél”- ban ünnepeltünk, amikor az egyik csapattársunk bejelentkezett, hogy végzett még egy szakasszal, csak elfelejtett magával telefont vinni

Jó ötlet volt meghirdetni, sokat dobott a motivációnkon, szerettük így is...Köszönjük!

TEAM ABAS

idő: 23 óra 40 perc (13 fős csapat – 235 km)

Számunkra egy remek lehetőséget jelentett ez a váltó. Szinte tökéletesen indultunk, csak úgy gyűltek a kilométerek, vasárnap az utolsó órákban azt hittük, nem lesz meg a 221 km, végül mindenki elindult a csapatért és még túl is teljesítettünk! Köszönjük a lehetőséget!

SziVi

idő: 21:41:05 (2 fős csapat – 222.93 km)

Nagyon köszönjük, hogy nem hagytatok bennünket UB nélkül – küldte el nekünk hozzájárulását Kékes Szilvia és Sallainé Szalai Viktória, akik kettesben (!) teljesítették a távot. – Szuper volt, hogy virtuálisan ugyan de együtt futhattunk, váltóban. Furcsa volt, hogy jön a telefon, hogy indulás, vagy éppen az előre kijelölt idő érkezett el, és biztos indulhatok-e, illetve hogy a csapattársammal nem találkozunk a váltásnál, de mégis hatalmas élmény volt számunkra! Próbáltunk úgy futni, hogy más részeken, mint ahol eddig megszoktuk, volt benne terep, aszfalt, minden ami kell. Sok-sok nyuszi, őzike, róka, csupa-csupa csoda.

Gyermekrohamkocsi

idő: 25:30:06 (13 fős csapat – 237.44 km)

Erre a hétvégére felvettük a sárga csodapólónk és virtuálisan körbefutottuk együtt a Balatont. Jó volt közösen ismét futni és felhívni a figyelmet a Gyermekrohamkocsi munkájára. Újra bebizonyosodott, hogy milyen klassz „kis” jótékony futócsalád a miénk. Távol voltunk egymástól, de mégis lélekben közel. Már nagyon várjuk az őszt, hogy ezt élesben is teljesíthessük.

Itt pedig bővebben lehet olvasni a Gyermekrohamkocsi, Gyermekrohamkocsi, a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat Közhasznú Alapítvány munkájáról.

Reflexből Megkerüljük

idő: 63:43:03 (természetesen „bruttó” idő, 14 fős csapat, 246.57 km)

Először is nagyon köszönjük a kezdeményezést. Idén indultunk volna először a versenyen egy 12 fős csapatban és márciusban nagyon lehangolt minket, hogy nem tudjuk folytatni a közös edzéseket, nem tudni, mikor lesz a verseny. Pár hét után azonban ráálltunk az egyszemélyes futásokra és egymás hetii vállalásait látva, kis heti csapatkihívásokat szervezve lendültünk túl az új körülményen. A hétvégi versenykezdeményezésre egyből igent mondtunk,14 fővel álltunk rajthoz péntek reggel. Nem mértük mindenki időeredményét pontosan, ezért az pénteki első futó futásának kezdete és a vasárnapi befutónk idejének különbségét írtuk időeredménynek. A virtuális váltás nagyon jó élmény, összeköti a csapatot. Nem tudtuk úgy időzíteni, hogy folyamatosan fussunk, de a reggeleken, estéken időzítettünk, hogy válthassunk. Nagy élmény volt, köszönjük!

Előzni tilos!

idő: 21 óra 35 perc (9 fős csapat)

Mi, mint valószínűleg minden csapat, nagyon készültünk az UB-ra. Ez egy fantasztikus csapat-összekovácsoló verseny, ahol a hangulat, az emberek, az élmény a legfontosabb számunkra, amellett, hogy a verseny hangulata miatt mindenki sokkal jobb teljesítményt szokott nyújtani. Így volt ez most is, csak kicsit másképp. Mindenki a többiekért izgulva, egymást biztatva, videókat/képeket/eredményeket folyamatosan feltöltve csinálta végig a saját futását, szakaszait. Nagyon élveztük így is, még esőben is. (Ahogy ez majdnem minden UB-n lenni szokott!!:D) Egy élmény volt, mindenki nagyon jó teljesítményt hozott, de várjuk az októberi versenyt, EGYÜTT mégis csak másabb! :) Köszönjük a szervezést, és a lehetőséget is, hogy egy kicsit így is átélhettük az UB hangulatát!

Hétköznapi hősök

idő: 23 óra 14 perc (6 fős csapat)

Hogy milyen volt? Megmondom: Szürreális! – írta nekünk Zoltán. – A csapat minden tagja részt vett már legalább egyszer az UB-n, nekem az idei lenne a hatodik... ennek megfelelően vannak emlékek, élmények, amiből tudtunk meríteni, tudtunk nosztalgiázni!

Tudjuk, hogy az egyik sporttárs akkor is lefutja a ráeső kiliket, ha utána a körmeit elhagyja, csak legyen kávé :)

Tudjuk, hogy az egyik sporttárs képes végig sztorizni az egész versenyt... valószínűleg két kört is bírna :)

Tudjuk, hogy az egyik sporttárs utál futni, de a csapatért mégis évről évre vállalja, mert szeret bennünket :)

Tudjuk, hogy az egyik sporttárs éjszaka is szívesen vezet bármennyit, de mint később kiderült nemigen lát :)

Tudjuk, hogy az egyik sporttárs elképesztően szerény, de ha futni kell, akkor a nyúl sem ellenfél :)

Tudjuk, hogy lehet elizgulni a váltást, hogy lehet lekésni a váltást, hogy lehet másik váltóponton várni a váltást...

Tudjuk, hogy milyen 30 fokban futni, vízszintes esőben futni, villámok között cikázni...

Tudjuk, hogy milyen kávéért futni, kávéval futni, lángost keresni hajnalban, majd nyálcsorgatva a kocsiban elaludni...

... és tudjuk, hogy milyen egy kör után célba érni!

Mindenki megvívja a maga harcát, olykor kegyetlen küzdelek nehezítik az utat... mind fizikailag, mind mentálisan komoly próbatétel, helyenként már-már szívásnak, szívatásnak érezzük :) Aztán a cél után mégis minden megszépül! Jót mosolygunk magunkban, kuncogunk egymás között... ezért megéri! Jövőre is megyünk!

S most tessék! Kérem szépen, milyen messengeren együtt szenvedni, nosztalgiázni, izgatottan várni a váltást? Liveon váltani? ...eddig nem tudtuk, már ezt is tudjuk.

Más volt! A csapat most is klassz, a futás is ment... de valami mégis hiányzott :( Az igazi UB!

Reméljük, hogy októberben újra átélhetjük a varázst, immáron a megszokott környezetben!

KÁOSZBRIGÁD 3.0

idő: 27:44:16 (12 fős csapat – 251,34 km)

Ez lett volna a harmadik Ultrabalatonunk. Nagyon élveztük az eddigieket, és bánkódtunk, amikor kiderült, hogy a járvány miatt az idén ez a verseny is elmarad. Volt közöttünk olyan, aki sokat futott a kényszerpihenőben, volt, aki heteket kihagyva, egyáltán nem. Mégis, egy héttel ezelőtt úgy döntöttünk, megpróbáljuk és a virtuális versenyen lefutjuk a „Balatonkört”. Mindannyian erőnk felett teljesítettünk, 221 helyett több, mint 251 kilométert futottunk. Az pedig csak bónusz volt, hogy többen a lezárt pesti alsórakparton teljesítettünk egy vagy több szakaszt. Jó móka volt, büszkék vagyunk magunkra.

Träning

idő: 22 óra 30 perc (15 fős csapat)

Szomorúan vettük tudomásul és fogadtuk el a helyzetet, amit a vírus hozott magával. Ám lelkesedésünket szerencsére nem ásta túl mélyre a járvány, hamar összehozott minket, amikor megláttuk az új kihívást. Nem kellett nagyon győzködni a csapatot, hogy belevágjunk, mindenki örömmel csatlakozott a bulihoz. Beindult a megszokott szervezkedés, ki, mennyit, hol fog futni, milyen tempóban, hánykor „váltjuk” egymást. Persze ahogy az az UB előtt is lenni szokott, itt is ránk ijesztett egy sérülésnek tűnő fájdalom az egyik társunknál, azonban szerencsére a rajt napjára kiderült, csak vaklárma volt, így mindenki teljes értékűen, egészségesen állt a vállalt távjának rajtjához, ahova természetesen odaképzeltük a váltópontokat és azok hangulatát.

Hasonló izgalommal indult a nap, mintha a valódi versenyen indulnánk. Enni, inni előtte, közben, utána, időben elindulni, megérkezni, nem elfutni, nem megsérülni közben és persze ami a legfontosabb, élvezni az egészet, hisz anélkül mit sem ér, főleg egy csapatélmény! Volt napsütés és eső is, így az UB körülmények is adottak voltak Nagyon jó hangulatban teltek a virtuális váltások, pacsizások, egész nap követtük, ki hol tart, rendben ment-e minden. Mintha csak ott, együtt lettünk volna. Persze azért az autóban közösen izzadtan ücsörgést mindannyian hiányoltuk, a rajtot megelőző jól megszokott csapatépítő közös tésztapartinkkal karöltve, de reméljük, ősszel pótolhatjuk ezeket és újra együtt élhetjük át minden pillanatát, s megölelhetjük egymást a váltópontokon és a célban is. Végül 15-en 221 km-t futottunk, tehát lélekben megkerültük a Balatont, együtt, csapatként!

Katica CsaTa és Pöttyös Zebrák

idő: 26:38:46 (20 fős csapat, 235.38 km)

Idén kis családi csapatunk harmadik alkalommal teljesítette az UB távját, sőt egy kicsit túl is teljesítette, köszönhető ez a sok lelkes gyerkőcnek, akik beszálltak hozzánk. Katica CsaTa néven indultunk tavaly és tavalyelőtt, ez egy kizárólag családtagokból álló, minden korosztályt felsorakoztató társaság, idén az újjáalakult csoport (Pöttyös Zebrák) legénysége is beállt, így lettünk virtuálisan egy csapat. Legfiatalabb futónk 6 éves, a legidősebb pedig 67, ebből is látszik, hogy ennek a családnak az élete a sport. Idén összesen 235.38 km-t tettünk meg 26:38:46 alatt, egy igazi örömfutás volt az ország minden szegletén, csak hogy a két legtávolabbit említsem, Nádudvar és Körmend.

Itt pedig többet is meg lehet tudni a remek csapatról.

A futók: Gábor, Áron, Dybi, Dávid, Ádám, Zsófi, Angie, Tomaj, Dórika, Viki, Saci, Huba, Sanci, Orsi, Kitti, Csabi, Bazsi, Feri, Évi, Zsolt, Atti

Szintézis

idő: 22:28:49 (11 fős csapat)

Furcsa volt együtt és mégis egymástól távol futni a km-eket, de összehoztuk :-), a végén még kicsit több is lett. Messenger csoportban tartottuk a kapcsolatot, oda érkeztek az „óraállások”, a képek, a videók. Természetesen az eredeti hangulatot semmi sem pótolja, szóval októberben találkozunk :-)!

Xilán Csajok

idő: 26 óra 30 perc (6 fős csapat, 278 km)

Először csak feldobtuk a kérdést, hogy belevágjunk-e, kinek hogy alakul a hétvégéje, aztán a kezdeti „persze, napi 10k belefér”-től odáig jutottunk, hogy hatból öten félmaratont is futottunk, sőt, egyikünk teljesített egy 30 km-es szakaszt is! Persze mindezt a napi minimum 10k/kopf betartása mellett licitáltuk a terveinkre, így a csapatot akkor sem lehetett leállítani, mikor már rég túl voltunk a 221k-n! :-) Végül a 278. km után voltunk hajlandóak abbahagyni! :-)

Ilyenek ezek a Xilán Csajok! ;-)

EQUINOX

idő: 36 óra 36 perc (24 fős váltó, 366.19 km)

A váltások legtöbb esetben e-mailben – a kijárási korlátozást betartva – történtek egy fotó, a futás adatainak képe és egy pár mondatos beszámoló kíséretében, de volt, ahol megfelelő távolságtartás mellett, résztávokat együtt futottak a csapattagok, máshol az egész család részt vett a versenyben, élő váltásokkal, illetve biciklis kísérettel, frissítéssel. A résztvevők visszajelzéseiből kiindulva bátran mondhatom, hogy mindannyian nagyon élveztük ezt a rendhagyó váltófutást, csapatépítést és mindannyiunk számára örök élmény marad ez a különleges alkalom.

hOBIfutók

idő: 21:17:37 (13 fős csapat plusz biciklis kísérő)

Első bálozóként, vigaszágon jutottunk be és készültünk az UB2020 versenyre! A nevezésünket céges csapatként adtuk le, hiszen mindannyian az OBI Barkács áruház áruházaiban dolgozunk az ország különböző szegletében. Mivel a verseny őszre tolódott, így remek alkalom volt egy főpróbát tartani, melyet ezen a hétvégén sikerrel meg is tettünk! Tanúbizonyságot adtunk csapatmunkából, kitartásból, elkötelezettségből, segítségnyújtásból egyaránt. Mi már büszkén és magabiztosan állunk októberben a rajthoz Balatonfüreden! Mottónk: a csapatért és magunkért! – mellyel minden Viber üzenet váltáskor motiváltuk egymást és magunkat!

idő: 21 óra 10 perc (12 fős csapat – 222 km)

A mi virtuális tókerülő versenyünk pénteken (május 14-én) éjfélkor startolt Budapesten. Két országban, Magyarországon és Romániában, 8 különböző városban futottunk. A hangulat fantasztikus volt, csak úgy égtek a telefonok a kezünkben, folyamatosan időket ellenőriztünk és biztattuk egymást. Rengeteget poénkodtunk és mindenki érezte azt a pezsgő UB feeling-et. Életélmény volt. A csapatunk megmutatta, mire képes, az összetartás fantasztikus volt! Bízunk benne, hamarosan élesben is teljesíthetünk! :)

Ilyen az, mikor egy jogvédő cég futóversenyre megy :) Amikor megpittyen a telefon és nekiindul a vezérigazgató úr, a marketinges, az aktuárius, a compliance vezető, a könyvelők, a jogászok és asszisztensek és az értékesítési osztály apraja-nagyja. Volt, aki terepre tévedt és csodás tájakat látott, volt, aki csak az aszfaltot koptatta a lakóhelyén, vagy éppen a futógépen tett a fizikai és mentális egészségéért. Volt, aki kutyusát sétáltatta, vagy a gyerkőceivel mozdult ki a közeli parkba, volt, aki az eső elől futott vagy a szakdolgozata vagy beadandója mellől állt csatarendbe megmozgatni a végtagjait és volt, aki a szokásos üdítő sporttevékenysége részeként állt versenybe. Inspiráló és motiváló volt látni és összegyűjteni az eredményeket, amelyet a kollégák véghezvittek. Úgy gondolom, hogy az, hogy felkerekedtünk és futottunk – külön-külön, egymástól távol, de mégis együtt – már eleve maga a győzelem. Találkozunk októberben élesben!

idő: 19:32:25 (16 fős csapat)

Nagyon örültünk, hogy sikerült összehozni a csapatot, ami nem volt egyszerű, mert későn vettük észre a virtuális futás meghirdetését. Azonban egy fél nap alatt összejött a szükséges ember- és kilométerszám, ahogy jelentkeztek a csapattagok, így péntek este már elkezdhettünk futni. Az egyik csapattagunk még egy UB20 mintájú útvonal lefutásával is meglepett minket. Mindenki nagyon jól teljesített, a csapatunk összideje 19:32:25 lett, így ezzel a szép eredménnyel zárjuk a virtuális UB-t, reméljük, ősszel a Balatonnál éles váltással újra futhatunk.

A kis beszámolót azzal kezdem, hogy mi mindannyian tavaly vettünk részt először Ultrabalatonon teljesen spontán (Facebookon) szerveződéssel, az ország minden részéről. Annyira jó kis csapat jött össze, hogy nem volt kérdés, idén újra indulunk, mint ahogy az sem, hogy amint megjelent a felhívásotok, azonnal eldöntöttük, hogy megcsináljuk virtuálisan (is). A 13 főből egyetlen ember nem tudott részt venni családi okok miatt, de senkinek nem volt kérdés, hogy az eredetileg vállalt távját megcsinálja, sőt mindenki felajánlotta, hogy a kiesett ember kilométereiből is vállal. Ez a vállalás olyannyira jól sikerült, hogy végül picit „túlszaladtunk” a célon, a hétvégén összesen 248,49 km-t futottunk, amire nagyon büszkék vagyunk. Hétvégén a messenger csoportunkba folyamatosan jöttek a képernyőfotók a vállalt távról és időről, tájfotókról, hogy ki hol fut. Ezekkel, és futás közbeni videokonferenciákkal buzdítottuk egymást. Tegnap este már csak az volt a feladatunk, hogy megbeszéljük, kinek melyik szakaszát, távját „ejtsük” ki, amivel végül meglett a 221 km, és a célul kitűzött 24 órán belüli idő. Tudjuk, hogy nem mi vagyunk a leggyorsabbak, de nagyon jó fejek, az biztos. Szuper ötlet volt a részetekről, köszönjük, hogy részt vehettünk.

Egerben is megrendezésre került egy virtuális Ultrabalaton-kihívás. 7 csapat nevezett, a mi csapatunk 10 tűzoltóból állt össze. Reggel 6 órakor volt a rajt a Dobó térről, egyórás váltásban hajnali 3:20-ig futottunk. Óriási csapatépítő ereje volt, egymást buzdítva futottuk le az embert próbáló távot. Kísértük egymást hol biciklivel, hol “Kolbásszal” (RUNtasztikus kutyus), hol tűzoltó autóval. Közben jobbnál jobb zenékre “buliztunk”. Így sikerült 6 perc alatti átlaggal lefutnunk. A csapattagok közül nem mindenki teljesített még nagyobb távokat, így nagyon ösztönző versennyé nőtte ki magát napközben a futás.

Nem készültünk versenyre az elmúlt hetekben, bánatosak voltunk az elmaradó UB miatt, nagyon ki voltunk éhezve erre az élményre, köszönet érte nektek! Megcsináltuk, sőt 228 kilometer lett, nem bírtunk leállni :-D Motivált, feldobott ez a verseny, ami úgy kellett a karanténhetek után, mint most a kukoricának az eső! Akár a Mont Blanc tetejére is felfutottunk volna :-)
Csapatként biztattuk egymást virtuális térben ugyanúgy, mint a pálya széléről máskor! Számolgattuk, melyik Balaton-parti településen járunk épp. Minden kilométert dédelgettünk, szuper kis út volt, bár fájdalmas is, edzettségünk helyett sokszor a makacsságunk vitt előre egészen a célig! Nem is bírok most menni pár napig, de büszke vagyok rá! – írta Orsi.

Inkább Vitorláznék – VirtualRelay

idő: 19:09:30 (8 fős csapat)

Mindannyian meg vagyunk kicsit lőve, hogy mostanában nem találkozhattunk, nem futhattunk együtt. Ez a virtuális váltó a legjobbkor jött, az izoláció alatt már eddig is csináltunk virtuális kihívásokat, de olyan nem volt, ami az egész csapatot megmozgatta volna. Ez a legfontosabb, amit kaptunk a hétvégétől: kicsit mindenki részese lehetett valami nagyobbnak és a közös csetünkön remekül szórakoztunk a futás közben. Bár egymástól távol, mégis egy kicsit most újra olyan volt, ami miatt mi együtt futunk.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!