Mint egy kirakós, amely akkor ad tökéletes képet, ha az összes része a megfelelő helyre kerül. Ilyen a pályacsúcs is, megfutásához ugyanis mindennek klappolnia kell, legyen az az időjárás, a formaidőzítés, a felkészülés vagy a verseny előtti órák – ez volt Bódis Tamás számára az idei (neki második) Ultrabalaton tanulsága.
„Nem az eredmény volt a legfontosabb, de elégedett vagyok – kezdte a májusról októberre halasztott Ultrabalatont 19:08:14-es idővel megnyerő Bódis Tamás. – Amíg a Privát Ultrabalatonnál az időjárás nem engedte a pályacsúcsot, most a szervezetem. Hibát követtem el ugyanis, mert nem mentem el reggel mosdóba, és ebből adódóan folyamatos görcsöt éreztem a gyomromban a futás alatt. Tisztában vagyok vele, a legjobbak is hibázhatnak, pedig ahhoz, hogy valaki csúcsidőt fusson, mindennek passzolnia kell, ha csak egy tényező nem stimmel, már nem valósulhat meg a pályacsúcs.”
Bódis Tamás a hétvégén egy perccel futott jobb időt, mint a PUB-on (és hatvanhattal volt gyorsabb, mint tavaly), s mint mondta, rengeteget számít, hogy jól ébredjen, már az előző esti vacsorája és a a hangulata is jó legyen.
Az Ultrabalaton- és Spartathlon-győztes elmondta, ezt az évet a Spartathlonnal fejezte volna be, de végül az UB lett az év utolsó versenye, most pedig pihenés és hosszabb regeneráció vár rá.
„Rengeteget edzettem egész évben, megérdemli a testem a pihenést. Ez nem azt jelenti, hogy leállok, és csak fekszem, de kicsit visszaveszek, hogy aztán újult erővel kezdhessek egy hosszabb alapozást, majd a formába hozást. A következő évre a Spartathlont és a 24 órás Európa-bajnokságot néztem ki. Ami biztos, figyelnem kell, mennyit futok, hány hosszú versenyen indulok, mert időt kell adni a szervezetnek, hogy egy-egy ilyen kemény megpróbáltatás után regenerálódjon.”
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!