Bogár János sosem áll le

Másfél héttel korábban – saját számítása szerint nagyjából tizedszer – indult el az Ultrabalatonon Bogár János, a hazai ultrafutás megkerülhetetlen alakja, az 1991-es Spartathlon győztese. Persze a 2007-ben sikert érő 18:50:06-os idejétől most jócskán elmaradt, még mindig kissé csalódottan gondol vissza a 31:36:19-es teljesítményére. Nem mintha erre 56 esztendősen oka lenne, pláne úgy, hogy a nagyon kevesek egyikeként alig egy hét múlva, vasárnap rajthoz állt a SPAR Budapest Maraton 42 kilométeres távján, 3:18:38-as idejével összesítésben a 132. helyen végzett, ideje már csak a korához képest is mindenképpen megsüvegelendő.

„Az élet nem állt meg, dolgoztam, illetve futottam is tizenhat kilométert – kezdte Fancsal büszkesége, a Magyar Futósport Egyesület sportolója. – Furcsállottam is, milyen könnyen ment a táv. Az edzőm azt mondja, az a lényeg, másnap érezze az ember, hogy előző nap versenyzett. No, ez alapján én kevésbé éreztem.”

Ahogyan az Ultrabalaton után honlapunknak elmondta, tisztában van azzal, hogy legnagyobb ellenfele a kora, és most is hozzátette, tudja, az idő előrehaladtával csökken a teljesítmény, de akkor is nehéz elfogadnia, hogy nem sikerül három órán belül teljesítenie a maratonit.

„Csak hát mindig közbejön valami, egy ultraverseny vagy készülés egy ultrára.”

A Budapest Maratonon nem az időeredménnyel foglalkozott, szeretett volna találkozni azokkal a futókkal, akikkel nem volt alkalma összefutni az Ultrabalatonon. Igazi örömfutás volt a vasárnapi, a társakkal folyamatosan biztatták egymást. Miként a versenyek többségén, ezúttal is a párjával indult, s Varga Ildikó 3:52:40-nel a 91. helyen végzett a nők között, Bogár János pedig örült, hogy négy órán belül teljesítette a távot.

Azért kicsit bánja, hogy egy héttel korábban, az Ultrabalatonon talán túlságosan is lassan futott, ám tartott attól, hogy az előző két évhez hasonlóan nem bírja az önmaga által diktált tempót, és fel kell adnia a versenyt.

„Direkt visszafogtam a lendületem, aztán azon vettem észre magam, hogy már százötven kilométernél járok. Megörültem, mert nem olyan állapotban voltam, mint tavaly és tavalyelőtt.”

Nagyon kevesen vállalták az Ub és a Budapest Maraton jelentette duplázást, viszont Bogár mindkétszer rajthoz állt, ráadásul a kettő között eltelt alig egy hétben nagyjából száz kilométert futott!

„Még egy majdnem negyvenes adag is belefért. A testemnek talán jól jött volna a pihenés, de az agyam kívánta a futást.”

Persze továbbra sem áll le, vasárnap indul a Miskolci Barátság Maratonon, és várhatóan nevez egy novemberi hatórás versenyre is.

Címlapfotó: Bujdos Tibor/Észak-Magyarország

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!