„Végre!” – felirattal osztotta meg a dobogóról készült képet Liszka Krisztián, aki két héttel ezelőtt megnyerte a tájékozódási futók hagyományosan a legfontosabbnak számító normál távú országos bajnokságát a pécsi Jakab-hegyen, így 28 éves korában először felnőtt egyéni bajnoki címet szerzett.
„A korosztályos versenyeken többször győztem, a felnőttmezőnyben csapatban is szereztem már aranyakat, ám az egyéni eddig nem jött össze – nagyon vártam már rá – kezdte a Tabáni Spartacus sportolója, aki nem látta magát egyértelműen esélyesnek. Sokat gondolkodott a verseny óta azon, vajon miért most sikerült megszereznie a hőn áhított elsőséget, és arra jutott, hogy ő összeszedettebb, koncentráltabb volt, míg az előző évekhez képest a mezőny talán gyengébb.
– Menet közben éreztem, hogy dobogó vagy akár győzelem is lehet a vége, ám igyekeztem elhessegetni a gondolatot, mert ha ez jár a fejemben, elrontottam volna.”
„Futhatunk az erdőben, letehetjük magunknak a pályát, vagyis elsősorban nem is az edzettség vagy a forma sínyli meg a helyzetet, hanem a motivációt nehéz fenntartani – ahhoz kellenének a versenyek. Igaz, ez attól is függ, kinek mi van a tájfutás mellett.”
Liszkának a sok rossz ellenére is emlékezetes maradhat 2020, mert az egyéni felnőttbajnoki címe mellett sikerült lediplomáznia az ELTE nemzetközi tanulmányok szakán, az egyetem befejezésével sok terhet levett a válláról.
„Érdekes év volt, hullámvasúttal – mondta Liszka Krisztián, aki a járvány kitörése előtt éppen a müncheni Erasmus-programból tért haza
A beszélgetés elején feszegetett „Miért most sikerült nyerni?” kérdésre az is részfelelet lehet, hogy míg korábban sokáig marcangolta magát a hibák miatt, ma már könnyebben dolgozza fel őket, ennek is köszönhetően léphetett előre. No meg azért, mert végre teljesen egészséges volt.
A pályafutását Gyöngyösön kezdő, majd részben a fővárosba költözés miatt a Tabáni Spartacusba igazoló sportoló 2013-ben került a felnőttek közé, vb-re is eljutott, ám a következő esztendőket betegség határozta meg. Önkritikusan mondja, nem vette észre időben az egyértelmű jeleket, így öt hónap után kezdték el kezelni a Lyme-kórját, amely miatt egy teljes versenyidény kimaradt, az újrakezdés pedig sok nehézséget okozott.
„A 2016-os miskolci főiskolai világbajnokságon és később, a norvég felnőttvébén szereplés jelezte, sikerült visszakapaszkodnom a mezőnybe. Nem tudom, hol tartanék, ha nincs az egyéves kihagyás, ám úgy érzem, most egy szinten vagyok a korábbi ellenfelekkel.”
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!