Az ultrafutás szövetségi szintű állapotával korábban már foglalkoztunk, amikor a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnöke, Gyulai Miklós válaszolt ezzel kapcsolatos felvetéseinkre.
Ezúttal a MASZ-on belül működő ultrafutó-bizottság vezetőjét, Molnár Tamást kérdeztük, miben tudnak segíteni a versenyzőknek, akik remek eredményekkel kényeztetik el az értük szorítókat. A bizottság a jövő év első felében tisztújítással „néz szembe”, tehát hamarosan újabb szakasz zárul le a testület 2013 vége óta íródó történetében.
„Bár néhányan azt hitték, havi egymillió forint áll a bizottság rendelkezésére, ez az összeg egy évre értendő – mondta az elnök, aki eredetileg edzősködik. – Ha figyelembe vesszük, hogy huszonnégy órás futásban, száz és ötven kilométeren, valamint terepen is rendeznek váltakozva Európa- és világbajnokságot, egymillió forint édeskevés. A bizottság emellett minimum három, legfeljebb hat országos bajnokságot is próbál megrendezni, így kijelenthető, a helyzetünk nem rózsás. Sok kiadást át kell hárítanunk az ob-k szervezőire, ezért megpályáztatjuk a rendezést –igaz, kevesen szoktak jelentkezni. Egyetlen szponzorunk, a Watchman Timing vállalta az országos bajnokságok időmérését.”
Molnár Tamás hozzátette, kvalifikációs rostán szűrik az eredményeket, és a nemzetközi versenyeken induló atlétákat A-, B- és C-kategóriába sorolták. A bizottság anno úgy döntött, az A-szintes versenyzők utaztatását és ottlétét finanszírozza, míg a B-kategóriásoknak megadja a lehetőséget a tapasztalatszerzésre – a MASZ-on keresztül benevezi őket a viadalokra, ám anyagilag már nem tudja támogatni a szereplésüket, ami visszás helyzetet szül, ha valahová például hárman utaznak, akik közül ketten A-kategóriások.
A teljesítménnyel mindenesetre nincsen baj, tavaly a 24 órás világbajnokságon Bódis Tamás és a háromtagú magyar csapat is ezüstérmet szerzett, míg Csécsei Zoltán az októberi 24 órás ob-n országos rekordot futott.
„Nagy sajnálatunkra a 24 órás versenytől Balatonfüred visszalépett a Covid–19-re hivatkozva, noha egy héttel később egy háromszoros létszámú viadalt engedélyezett – taglalta Molnár. – A város 2021-re megpályázta a száz kilométeres Európa-bajnokság rendezését, reméljük, nem áll el tőle, annak ellenére, hogy az áprilisi időpontot októberre tette. Nem kérdés, hazánkban egyre népszerűbb az ultrafutás, ugyanakkor várat magára a betagozódás a szervezetünkbe. Jelenlegi létszámunkat simán megduplázhatnánk, ha a futók le lennének igazolva valahová, ily módon rendszerezett formában illeszkedhetnének be a sportolók a MASZ kereteibe.”
Mivel az ultrafutás nem olimpiai sportág, nincs könnyű helyzetben, noha az atlétikai szövetség elismeri és az utazások terén számottevő támogatásban részesíti. Molnár Tamás leszögezte, lehetne ezt jobban is csinálni, de a feladatát mindenki társadalmi munkában végzi a szakágban. A már két ciklust lehúzó elnök azt ígérte, ha lesz valaki, aki jelentős mértékben támogatja az ultrafutást, ő azonnal hátrébb lép. Ez esetben ő a nemzetközi feladatokat vinné, és az lenne a bizottsági vezető, aki pénzt is tud áldozni az ultrafutásért. Úgy gondolja, a választás előtt a bizottság „kalap-kabát” lemond, és a választáson eldől, milyen stáb vegye át az irányítást. Ha ismét jelölést kap Molnár Tamás, minden bizonnyal elvállalja, de ez még a jövő zenéje.
A bizottság keresi a kitörési lehetőséget a MASZ keretein belül, ugyanakkor alapvetően szponzorokra van utalva – a támogatások egy része korábban is a versenyszervezőknél csapódott le. Ezzel párhuzamosan a sportolók is próbálkozhatnak (próbálkoznak is) önkormányzatoknál, helyi szervezeteknél, cégeknél, hátha találnak olyanokat, amelyek támogatják a valós eredményeket felmutató, nemzetközi szinten is egyre magasabban jegyzett versenyzőket.
A MASZ segítőkészségét igazolja, hogy feltehetően 2021-ben már másfél millió forintból gazdálkodhat az ultrafutó-bizottság.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!