Alvás a szabad ég alatt

A téliesre forduló időjárás nem kedvez a vadkempingezés elkezdéséhez, de a felszerelés beszerzéséhez tökéletes, hogy útnak lehessen indulni, ha beköszönt a szebb idő. Késő tavaszi-kora nyári időszakra egészen könnyen és költségkímélően lehet összeállítani az alaptábori felszerelést. Érdemes mindenből legalább közepes minőséget venni, a legolcsóbb termékek ritkán tartósak.

Táborozási stílusból is többfélével találkozhatunk. Létezik ultrakönnyű és minimalista ágazat, vannak, akik a komfortra mennek, míg a bushcraftos kempingezők igyekeznek minél egyszerűbben, minél több, a természetben fellelhető részletből megoldani a helyzetüket. A kezdőknek most is a középút a legjobb, így viszonylagos kényelemben tölthetik kint az éjszakát, de nem kell óriási tömeget cipelni.

Az első és legfontosabb a jó hátizsák, amelybe minden szükséges belefér és a fél-, illetve egynapos túrán sem elviselhetetlen – ez a felszerelés méretétől és a kint töltött éjszakák számától függően harminc-hatvan liter között legyen. Mindenképp legyen rajta külső rögzítési lehetőség, hogy a sátrat, egyebeket könnyen rá tudjuk rakni, és jó, ha van hozzá esőhuzat.

Sátor, menedék

A következő nélkülözhetetlen tárgy az úgynevezett menedék, amely megvéd minket az időjárás viszontagságaitól. A legegyszerűbb a sátor, de sokan a függőágyat választják, ami fölé ponyvát feszítenek ki, és vannak, akik ponyvából készítenek menedéket. Sátorból is sokfélét találhatunk, vannak egyrétegűek, kétrétegűek, mindent kibíró expedíciós modellek, ultrakönnyű sátrak, önfelállítóak és így tovább. A leggyakrabban a kétrétegű, dómformájú sátrakat használják, ezek általában könnyűek, de kellően bírják az esőt, szelet, hogy zordabb körülmények közt is megfelelő legyen.

Egy-két főnek általában a két-három személyes modellek felelnek meg, még úgyis, hogy a hátizsák is bent van. Kétszemélyes esetén jó, ha három kilogrammos vagy annál könnyebb a sátor, míg háromszemélyesnél ez 3.6-3.8 kiló is lehet. A szél- és vízállóság is fontos tényező, az aljzatnál ez hatezer milliméter vagy annál nagyobb legyen, míg maga a sátor 3000-4000 milliméter között már megfelelő.

Hálózsák, matrac

A fekhely a legfontosabb a kényelem szempontjából, ha az rossz, akkor az éjszakánk sem lesz jó. A legnépszerűbb a matrac és hálózsák kombinációja. Előbbiből a felfújható a legpraktikusabb, de a hagyományos összetekerhető polifoamok is jól használhatóak. A matracok szigetelőképességét az úgynevezett R-érték adja, ami véleményem szerint 1.6-2 felett már jó. Sokan használnak felfújható és összehajtható matracot együtt a nagyobb kényelem és hőtartás érdekében.

A hálózsáknál általában többféle hőmérsékleti értéket feltüntetnek, külön a komfort, a limit és az extrém tartományokra. A komforton általában mindenki jól érzi magát, a limit hőmérsékleten a kevésbé fázós emberek egy vékony aláöltözetben, pizsamában elvannak, az extrémen pedig még épp nem hűlünk ki, de alvás ott nem lesz.

Ezért életbe vágó, hogy a várható legalacsonyabb hőmérséklethez igazítsuk a választást, és ahogy fentebb írtuk, a matracok, alátétek is befolyásolják a hálózsák hatásfokát, ha pedig szeretnénk ezen javítani, lehet külön kapni béléseket, külső héjakat (bivakzsák), amelyekkel szélesíthető a kényelmes hőmérséklet tartománya.

Utóbbi ráadásul akkor is használható, ha úgy döntünk egyszer, hogy kilátóban, barlangban vagy a csillagok alatt töltjük az éjszakát. A bivakzsákoknál azért figyelembe kell venni, hogy a vízállóságuk miatt könnyebben bennmarad a pára, könnyebb befülledni. Formára is többféle közül választhatunk, ez leginkább alvási szokásainktól függ – a téglalapzsákok azoknak jók, akik oldalt vagy hason szeretnek aludni, míg a múmia alakúak inkább a háton alváshoz kedveznek.

Párna, kiegészítők

A fejünk alatt változtatni a végtelenségig lehet mindent – a leggyakoribb a párna, a vékonyabb quiltek, azaz a takarószerű alsó vagy felső rétegek. Kevésbé extrém körülmények között talán nincs is szükség többre, természetesen itt is az egyéni ízlés, szokások a döntőek.