Bringázás a koronavírus-fertőzés után

A koronavírus-járvány harmadik hullámának felerősödése miatt március 8-tól újabb szigorításokat vezettek be Magyarországon, jó hír azonban a szabadidő-sportolóknak, hogy a parkok továbbra is nyitva tartanak, a szabadban edzhetünk, feltéve, hogy közben tartjuk egymástól a másfél-kétméteres távolságot.

Továbbra is bringázhatunk, de egyedül menjünk tekerni. Ha mindenképpen társaságra vágyunk, a velünk egy háztartásban élőkkel vagy megbízható barátokkal menjünk, akikről tudjuk, hogy nem fertőző betegek. Arra is ügyeljünk, hogy bringatúra közben ne egymás mögött haladjunk, hanem egymás mellett, és közben tartsuk a másfél-két méteres távolságot!

Mint ismert, az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) korábban szakmai protokollt dolgozott ki a betegségükből felépülő, sportolásba visszatérő igazolt versenyzőknek. Ebben egyértelműen leírja, hogy milyen ütemben haladva kezdhetik újra az edzéseket.

Szász Máté, a SYNLAB sportdiagnosztika-üzletág szakmai vezetője azonban felhívja a figyelmet, hogy sok szabadidőbringás nem jár sportkórházba és sportorvoshoz, ebből fakadóan nem biztos, hogy ismeri a protokollt. A helyzetet nehezíti, hogy sokan nem is tudják, hogy átestek a fertőzésen, és az enyhe lefolyású vagy tünetmentes betegség után jóhiszeműen ülnek újra bringára, ám ekkor szembesülnek a rideg ténnyel: vérnyomásuk és pulzusuk az egekbe szökik, légszomjuk lesz, és hamar kimerülnek a tekerésben.

Mindezek tükrében megfogalmazódik bennünk a kérdés, mire figyeljünk, ha a betegségből felépülve újra bringára szeretnénk ülni. Íme a szakember válaszai.

Tíz nap karantén és pihenés

Egyáltalán nem biztos, hogy tíz nap karantén után már nincsen bennünk a vírus. A tapasztalat azt mutatja, hogy akár három-négy hétig is fertőzöttek lehetünk, ezért mindenképpen várjuk meg a negatív PCR-tesztet! Ha tünetmentesen estünk át a betegségen, legalább még két hétig pihenjünk, de ha voltak tüneteink, a negatív teszteredményt követően négy-hat hétig ne sportoljunk!

Pihenés újra

Az első pihenőt követően tartsunk újabb pihenőt (egy-két hét), hiszen bár a vírus eltűnt a szervezetünkből, az esetleges gyulladások nem. Ha vírusmentesen, de gyulladással teli szervezettel kezdjük újra a sportolást, szívizomgyulladás és szívkárosodás léphet fel.

Sétáljunk, de csak keveset

Az újabb pihenő után csak nagyon lassan térjünk vissza a testedzéshez! Kezdjünk napi 15 perc lassú sétával! Vegyünk Polar-órát tartalmazó mellkaspántot, szinkronizáljuk okostelefonunkkal! Így mérni tudjuk nyugalmi és a terhelés utáni pulzusunkat, továbbá szívfrekvencia-variabilitásunkat (HRV). Ha a nyugalmi pulzusunk magas, és a HRV-értékünk nem megfelelő, szívizmunk vélhetően gyulladásban van, ezért azonnal álljunk le a sétával!

Fokozzuk a sétát!

Ha a nyugalmi pulzusunk és a HRV-értékünk rendben van, elkezdhetjük a fokozatos visszatérést. Eleinte csupán napi 15 percet sétáljunk. Ha a pulzusunkkal nincs gond, nem szédülünk, illetve nincsen légszomjunk, lassan fokozzuk a terhelést: először 30, majd 45, végül 60 percre! Fontos, hogy mozgás közben szívfrekvenciánk a két alsó zónában maradjon.

Kocogjunk, sprinteljünk!

Amikor eljutottunk arra a pontra, hogy a 60 perces séta nem okoz szívfrekvencia-emelkedést, kezdjünk el kocogni, majd sprintelni. Ha azonban azt vesszük észre, hogy a testmozgást követő 5-10 percben nem áll vissza a pulzusunk a nyugalmi szintre, ne erőltessük az intenzívebb sportolást!

Bringára fel!

Ha már a kocogás és a sprint sem okoz problémát, vegyük elő a bringát! Először csináljunk elnyújtott, monoton aerob edzéseket, így nyerve vissza szívünk alap-állóképességét! Mit jelent ez „biciklinyelven”? Pattanjunk bringára, és nyugodt tempóban tekerjünk napi két-három órát. Ha minden jól megy, innen számítva egy hónapon belül visszatérhetünk a betegség előtti alaphelyzetbe.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!