Nyolcvan felett is élmény a túrázás

NAGY ZSOLTNAGY ZSOLT
Vágólapra másolva!
2021.11.24. 15:29
A 83 éves korábbi könyvtáros, Nancy Hackett orvosa tanácsára kezdte el járni a természetet, és már annyira otthon érzi magát benne, hogy szomorú, ha csak egy napot is ki kell hagynia a rossz idő miatt.

Idős korban sem kell lemondani a túrázásról, sőt kifejezetten jót tesz az egészségnek, ha valaki 80 éves kor felett is rendszeresen kirándul. Élő példa erre az Egyesült Államokban élő Nancy Hackett, aki amikor csak teheti, túrabotot ragad, és nekivág a természetnek.

Nem a távok, az eredmények és a rekordok hajtják, egyszerűen jól érzi magát a friss levegőn.

A korábban könyvtárosként dolgozó 83 éves hölgy fiatalon is szívesen túrázott, ám amikor kutyája 1997-ben elpusztult, lemondott a hobbijáról. Orvosa tanácsa kellett, hogy évekkel később újrakezdje, valamint a Woods Walknak nevezett program is motiválta, amelyen korosztálytól függetlenül részt lehet venni, és meghatározott távok teljesítéséért jelvényeket lehet gyűjteni.

„Annyira megtetszett a program, hogy a végét követően is folytattam a kirándulásokat – mesélte a reconnectwithnature.org oldalának Nancy Hackett. – Bárhol szívesen járom a természetet, de mert idősödöm, a legtöbbet természetesen a lakóhelyem környékén sétálok. Naponta másfél órát szánok rá, van egy kedvenc padom, ahol mindig megpihenek. Innen szoktam figyelni az erdőt és lakóit; láttam már vidrákat, szarvasokat, kócsagokat és prérifarkasokat. Az egyik kedvenc állatom egy kócsag, el is neveztem Henrynek.”

Nancy Hackett vonzalma a túrázás iránt gyerekkorából ered, tagja volt egy lány cserkészcsapatnak, amelyben számos hasznos dolgot megtanult. A környéket jól ismeri, segített könyvet írni a történelméről, valamint az eltévedt túrázókat is könnyen útba igazítja. Hátizsákjának elengedhetetlen kelléke egy egészségügyi vészhelyzet esetén jelző készülék, egy vizespalack és egy annak idején az édesanyja által készített összehajtható ülőke, amely bármikor jól jön, ha meg szeretne pihenni. A koronavírus-járvány alatt ugyanúgy folytatta a túráit, megálljt csak az időjárás parancsolhat neki – ideiglenesen.

„Nagyon szomorú vagyok, ha csak egy nap valamiért nem tudok kimenni a természetbe

– folytatta Nancy Hackett. – Igénylem a friss levegőt, örömmel tölt el, és külön jó, hogy ilyenkor még a maszkot sem kell viselnem. Szükségem van rá, hogy kiránduljak, mert ha nem megyek, csak ülök otthon, és nem csinálok semmit.”

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik