Látványos, de kevésbé ismert Magyarországon a teremkerékpár, a sportágon belül két szakág van, a kerékpárlabda és a művészi kerékpár. Október végén rendezték meg Stuttgartban a teremkerékpár-világbajnokságot, amelyen kerékpárlabdában a Toma Vilmos és Árendás Tamás alkotta csapat összetettben a nyolcadik helyen végzett.
„Alapvetően nem új keletű sportág a kerékpárlabda, ám itthon sokan azt hiszik, hogy csupán néhány éves – mondta a Csupasportnak a 34 éves Toma Vilmos, aki már 18 éve űzi, és a magánéletben projektmenedzserként dolgozik. – 1886-ban találták ki, 1927 óta rendeznek világbajnokságot, Magyarországon 1993 óta van a térképen. Speciális bicikliket használunk, előre és hátrafelé tekerve haladunk, ha nem tekerünk, blokkoljuk a kereket. Úgynevezett fixi, fék nincs.
Az egyik legnagyobb különbség a hagyományos bringához képest, hogy itt szarv alakú a kormány, így amikor lövünk, nem akad el a testünkben. Lövéskor közel száznyolcvan fokban tekerjük a kormányt, a labda az első kereket érinti.
Toma Vilmos beavatott minket a sportág alapjaiba. A mérkőzéseket 2 a 2 ellen játsszák, a pálya 11x14 méteres. A kapuk mérete 2x2 méter, a mérkőzések két félidőből állnak, és kategóriától függően eltérő hosszúak. Az iskolások kétszer öt-, a juniorok kétszer hat-, a felnőttek kétszer hétperces meccseket játszanak. A labdák kézilabda méretűek, súlyuk 500-600 gramm, faforgácsból és lószőrből készülnek. Gyakorlatilag egy kemény medicinlabdát kell elképzelni, amit a kerékkel lőnek. Az ő egyik lövésénél 2013-ban 82 km/h sebességet mértek, a világelitbe tartozó játékosok ennél is erősebben, 100-110 km/h-s sebességgel suhintják meg a labdát. Kapusként nem feltétlenül élmény beleállni az útjába...
„Támadásnál figyelni kell a labdavesztések elkerülésére, üres kapuba könnyen gólt szerezhet az ellenfél. Védekezésnél az egyik játékos mezőnyben akadályozza az ellenfél támadását, a másik a kapuban áll. A kapus kétméteres vonalon belül mozoghat, s mindkét keréknek a vonalon belül kell lennie, különben négyméteres büntető következik.
Ha valaki leteszi a lábát játék közben, annak meg kell kerülnie a kapuja alapvonalát, és utána folytathatja a játékot. Ha elmulasztja, az szabadrúgást vagy négyméteres büntetőt von maga után.
A magyar válogatott, a Baj KSE-nél szakosztályvezetőként dolgozó kerékpárlabda-játékos elmondta, Magyarországon nehezen megy a sportág népszerűsítése, még mindig kevesen ismerik. Vilmoshoz mindig közel állt a bringázás, sokat ugrált a BMX-ével, így nem volt kérdés, hogy amikor 2004-ben megismerkedett Árendás Tamással, és hallott tőle a sportágról, szívesen kipróbálta.
„Elmentem az első edzésre, és egyből beleszerettem a kerékpárlabdába. Nincs még egy olyan kerékpársport, amelynél nem szubjektív pontozással vagy az idő, a gyorsaság alapján dől el a helyezés. A szabályok adta kereteken belül a testi kontakt is megengedett, miközben küzdünk a labdáért. Az edzések remek stresszlevezetők, nagy koncentrációt igényelnek, így ki lehet zárni a külvilágot. Egy-egy tréning után úgy érzem, hogy feltöltődtem, kitisztult a fejem.
Nyitottak vagyunk, aki szeretné kipróbálni, esetleg meghonosítani a kerékpárlabdát a saját környezetében, mi segítünk, támogatjuk biciklivel, felszereléssel és hozzáértéssel. A cél, hogy egyre többen legyünk.
A sportoló hangsúlyozta, hogy a Magyar Kerékpáros-szövetség az utóbbi időben a lehetőségeihez mérten egyre jobban támogatta a sportágat. Idén már a németországi világbajnokságra is az MKSZ kisbuszával utazhattak, és az egyéb felmerülő költségeket is fedezték. A vezetőség dolgozik azon, hogy a közeljövőben Magyarország több nagy nemzetközi versenynek helyt adhasson. A következő években világkupaversenyek, junior Eb és felnőtt-vb rendezése is szerepel a tervek között.
Toma Vilmos és csapattársa, Árendás Tamás az októberi vb-n második alkalommal végzett a nyolcadik helyen, ami a legjobb magyar eredmény beállítását jelentette az utóbbi harminc évben. A csoportban Japántól kétszer kikaptak, ám Hongkongot egy döntetlen mellett egyszer legyőzték, így másodikok lettek a hármasban. Jövőre Belgium ad otthon a világbajnokságnak.
„Először 2007-ben voltam világbajnokságon, s idén másodszor szereztük meg összetettben a nyolcadik helyet, ami a a legjobb eredményünk. Átlagosan tizenöt csapat vesz részt a vb-ken, csoportokba osztják az együtteseket, idén két csoport volt. Mi a B-ben voltunk, az első helyet tűztük ki célul, sajnos nem jött össze. JA japánok megelőztek minket, bár nekik és a kínaiaknak is nagy előnyük volt, hiszen egy hónappal a világbajnokság rajtja előtt már Németországban voltak, és Stuttgart mellett egy helyi klubbal együtt készültek a versenyre, ez sokat számított. Minket a koronavírus-járvány is hátráltatott, alig tudtunk az elmúlt másfél évben készülni a korlátozások miatt. Mindezek ellenére büszkék vagyunk az elért eredményre.”
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!