Zétényi Szvetlána nehézségekbe ütközve, de megvédte címét a 24 órás ob-n

Nehéz volt a címvédés?

Nem nagyon, mert kevesen indultak a női mezőnyben az országos bajnokságon, ráadásul mindkét ellenfelemnek fel kellett adnia a küzdelmet – felelte a Csupasportnak Zétényi Szvetlána. – Nem tudom pontosan, mi történt velük, csak azt láttam, hogy éjszaka leadták a rajtszámukat. A verseny volt nehéz, nem pedig a címvédés.

Miért?

Szerettem volna kétszázharminchárom kilométer felett teljesíteni, és bár úgy éreztem, van is bennem elég erő, nem sikerült, mert a verseny alatt nehézségekbe ütköztem.

Mik voltak ezek?

Tizennyolc óra futás után elkezdtem oldalra dőlni. Már nem először jelentkezett ez a probléma, így kicsit aggaszt is. Nem éreztem fájdalmat, de rendkívül zavart. Úgy próbáltam orvosolni, hogy öt percre leültem pihenni, majd folytattam a versenyzést. Óránként meg kellett állnom, ami segített ugyan, de ezzel sok időt veszítettem, és az üléstől teljesen beállt a lábizmom. Vélhetően a törzsizmaim nem bírták az erőltetett menetet, és elgyengültek.

Úgy tűnik, a történelem ismétli önmagát, hiszen a tavalyi huszonnégy órás ob-n is megsérült a verseny utolsó óráiban.

Akkor is pontosan ugyanez volt a problémám, csak most nem volt annyira súlyos. Ezúttal nagy nehézségek árán tudtam összehozni a kétszázhuszonkilenc kilométert, örültem, hogy befejeztem a versenyt. Persze tudtam, hogy egyedül maradtam, de sokkal jobb eredménnyel szerettem volna nyerni.

A tavalyihoz képest sikerült rátennie egy lapáttal, hiszen abszolút első is lett.

Őszintén szólva nem is nagyon figyeltem a férfiak küzdelmét. Tudtam, hogy sokan indulnak, és azt is láttam, hogy nekik is meg kellett küzdeniük a nehézségekkel. Valószínűleg a meleg miatt adták fel sokan.

Azt beszéltük meg, hogy lassabban kezdek – öt negyvenes kilométerekkel –, és addig tartom ezt a tempót, ameddig csak tudom. Számoltam vele, hogy éjszaka lassulok, és néha bizony bele-belesétáltam a futásba, de ebből igyekeztem minél kevesebbet csinálni. Arra összpontosítottam, hogy minél többet fussak. Tizennyolc óra versenyzés után jöttek a problémák, amelyekről az imént beszéltem.

Mennyi időt szán a regenerációra?

Egy hetet, majd elkezdek készülni a májusi kétszáznegyven kilométeres MyWay Balaton-körre. Még nem döntöttem el, melyik távon, százhatvan vagy kétszáznegyven kilométeren indulok.

Nem bánja, hogy így az idén ki kell hagynia az április végi Ultrabalatont?

Kicsit igen, de mindenféleképpen ki akartam próbálni ezt az új versenyt. Állítólag kicsit más a pályája, mint az Ultrabalatoné, ezért kíváncsian várom. Sajnos nem tudom vállalni mindkettőt, mert túl közel esnek egymáshoz. Így is tartok attól, hogy nem tudok tökéletesen felkészülni a MyWayre.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!