Kenyai sikerek a Montemuro-hegyen, a portugáliai hegyifutó-világkupaversenyen

Az idén először rendeztek Gold Label minősítésű, vagyis kiemelt kategóriájú világkupaversenyt a hegyifutó-világkupában. A szakág nem áll az érdeklődés középpontjában, noha nehézsége alapján mindenképpen megérdemelné, ráadásul nem akármilyen képességű sportolók alkotják a mezőnyt.

Portugália először adott helyet világkupa-viadalnak. A Montemuro-hegyet kellett célba venniük a résztvevőknek, a 10.2 kilométeres távra 980 méter szintemelkedés jutott, ami meglehetősen sok – nem véletlenül nevezték az erőpróbát „vertical runnak”, vagyis szinte függőlegesen haladtak felfelé a versenyzők, leszámítva némi lejtős szakaszt.

Noha esőt ígértek az esemény napjára, szerencsére elmaradt az égi áldás. Az ég ugyan beborult, ám ennek köszönhetően a napsütéssel sem kellett megküzdeniük a futóknak, baráti húsz Celsius-fokban róhatták a métereket. A pálya eleje viszonylag könnyen teljesíthető volt, aztán indult be a folyamatos emelkedés az 1200 méteren található célig. A versenyt tavaly rendezték meg először – akkor még nem volt a világkupa-sorozat része –, a férfiaknál Rui Muga 50:55 perccel, a nőknél Joana Soares 56:13-mal nyert. Ezúttal 50:45 perc, illetve 1:00:33 óra kellett a győzelemhez, viszont a táv néhány száz méterrel hosszabb volt.

A férfiak tíz perccel a nők után indultak, először azonban így is a férfimezőny legjobbja, a kenyai Patrick Kipngeno ért célba, majd néhány másodperccel később befutott a női győztes, a szintén kenyai Joyce Njeru. Egy ideig úgy tűnt, egyszerre érkeznek meg, aztán Kipngeno rákapcsolt.

A világranglistát vezető Njerunak sikerült érvényesítenie a papírformát, a világkupa-sorozat tavalyi nyerteseként favoritnak számított, és nem is okozott csalódást.

Az Olaszországban élő finn Susanna Saapunki kitartóan üldözte őt, de nem járt eredménnyel, végül 46 másodperces hátránnyal a második helyen végzett – a mögöttük haladók között ott volt a tavalyi első Soares is.

A férfiak mezőnyében sérülés miatt nem állhatott rajthoz a világkupa olasz címvédője, Henri Aymonod. Bár a kenyaiak közül a tavalyi világkupa-3. Geoffrey Ndungutól lehetett jó szereplést várni, végül Kipngeno robbantott, aki először indult hegyifutó-világkupaversenyen. Azt lehetett róla sejteni, hogy a sebessége megvan, hiszen tíz kilométeren 29:22 az egyéni csúcsa, míg a félmaratoni távon 1:02:42-t tud, de a kaptatók megmászása más tészta – igaz, Kenyában éppen unásig lehet ismerkedni a magaslati viszonyokkal. Kipngeno mögött az ír Zak Hanna lett a második, aki elmondta, a pálya több pontján látta maga előtt vetélytársát, de amikor az ritmust váltott, esélye sem volt haladni vele. Végül csaknem két percet kapott. Említésre méltó a nyolcadik helyezett Cesar Costa, akinek szülővárosában rendezték a futamot, s bár Svájcban él, erre a versenyre hazatért. Eredményének értékét növeli, hogy állatorvosként dolgozik, és már 45 éves.

Címlapon: Joyce Njeru/World Athletics/Marco Gulberti

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!