Sokat kutakodtam az interneten, végignéztem a nemzeti parkok, erdőgazdaságok oldalait, írtam a helyi önkormányzatoknak, és egy Excel-táblázatba kezdtem gyűjteni a tanösvényeket.
A Ki a szabadba! – 130 izgalmas tanösvény Budapesten és környékén című könyvben 35 budai, 12 pesti, 56 dunántúli, illetve 27, a Dunától keletre található tanösvénnyel ismerkedhetünk meg, amelyek egy-egy hely, környék természeti, geológiai vagy kultúrtörténeti látványosságait mutatja be táblákon vagy applikációban.
„Édesanyám hetvenhét éves, és aktív életet él. A koronavírus-járvány előtt együtt jártunk uszodába és tornázni, ami a pandémia alatt nem volt lehetséges, így elhatároztuk, hogy vasárnap délelőttönként kirándulunk. Rájöttem, hogy a tanösvények ideális kirándulási célpontok, mert vannak köztük néhány kilométeres rövid szakaszok és – vidéken – hosszabb útvonalak is. A rövidek nemcsak az aktív időseknek ideálisak, hanem a kisgyerekes családoknak vagy mindenkinek, aki csak néhány órára szeretne kirándulni. Mivel a könyvesboltokban nem találtam a rövidebb, illetve kizárólag a hosszabb túrákat – vagy például a várakat – összefoglaló kiadványt, arra gondoltam, hogy a túráink alapján írok egy ismeretterjesztő kalauzt.”
A sétából végül háromgenerációs túra lett, mert idővel Katalin humánökológia mesterszakra járó lánya is csatlakozott, aki sokat mesélt a kirándulásokon az ökológiai összefüggésekről, például a biodiverzitás fontosságáról.
„Tudatosítani kellene az emberekben a mozgás örömét és a természeti kincsek értékét. Édesanyámnak hetvenhét évesen is nőtt a teljesítőképessége, több hét túrázás után már tizenöt kilométert is képes lett megtenni. Neki a túrázásaink a nyugdíjas kor kiteljesítése, szóval sosem késő elkezdeni a mozgást. Jól ismert a szabadban töltött idő pozitív hatása a testre és lélekre, például oldja a stresszt, és segít a szívbetegségek megelőzésében.”
A tanösvények felfedezése, egyáltalán a túrázás egyúttal természetvédelem is.
Egyre gyakoribb, hogy az érintett útvonal mentén szándékosan nincs kihelyezve szemeteskuka, hogy a túrázó vigye haza a szemetét, és ne az erdei gyűjtőkben helyezze el.
„A tanösvények nagyon sokfélék: a legtöbb egy kisebb terület természeti kincseit vagy kultúrtörténeti érdekességeit mutatja be, de vannak különleges témájúak is, például az utolsó nógrádi betyárt, a bozótmívességet vagy a Börzsöny ipartörténetét bemutatók. Meseösvényeknél interaktív feladatok várják a gyerekeket, vagyis a természetjárás a legfiatalabbakkal is megszerethető.”
Márpedig kisgyerekes családok, illetve negyven-hatvan év felettiek is szívesen látogatják hazánk tanösvényeit.
Új útvonalak létrehozása
A legtöbb tanösvényt a nemzeti parkok és az erdészetek létesítették, évek alatt fejlesztették és karbantartották az útvonalakat. Ugyanakkor nem ritka, hogy a helyi önkormányzat összefog egy természetvédelmi egyesülettel, mint például a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, és közösen mutatják be, dolgozzák ki, hogy az adott útvonalon milyen állatokat, növényeket ismerhet meg a túrázó. Mindezek mellett az egyesületek maguk is létesíthetnek tanösvényt, de a helyi önkormányzattal vagy a nemzeti parkkal mindenképpen szükséges egyeztetni. Erre példa a Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület (BTHE), amelynek jóvoltából 2020 végére elkészült a Zebegényi körsétaút. A kihelyezett információs táblákról egyebek mellett a zebegényi művészéletről, a dunai hajózás történetéről vagy geológiai érdekességekről is lehet tájékozódni. Az útvonal tervezésénél a BTHE segítői voltak a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakemberei, a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum és a Hajózástörténeti Múzeum, valamint az Ipoly Erdő Zrt. és Zebegény önkormányzata.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!