Aki látott már az edzőteremben összeeső, eszméletét néhány pillanatra elvesztő, ájultan megrogyó hobbisportolót, az nehezen felejti a látottakat… Pedig az ilyen eset nem kirívóan ritka, ha valaki nincsen tisztában a gyakorlatok helyes elvégzésével, és kezdő sportolóként haladó gyakorlatokat végez – túlméretezett súlyokkal, a kelleténél nagyobb intenzitással.
A szép izomzat nem mindig jár együtt a megfelelő állóképességgel, ezt pedig Zámbó Ádám, a Life1 Fitness személyi edzője alapvető hibának tartja.
A mozgássor időtartamától és a kifejtett erő nagyságától függően többféle megkülönböztetése is létezik, így például alap-, hosszú távú, középtávú, rövid távú, gyorsasági, és köztük van az erő-állóképesség is, amelyről a majd bővebben is szó lesz.
„Ide szoktam venni azt is, hogy egy adott terhelés meglétére, majd elvételére milyen mértékben ugrik meg a pulzus, majd hogyan csökken – mondta Zámbó Ádám. – Ez persze összefüggésben van a nyugalmi pulzussal, de láttam már érdekes és eltérő eseteket, ezért amikor valaki első alkalommal érkezik hozzám, a mozgásmintaszűrés közben ezt is szoktam figyelni.”
A jobb állóképesség fittebbé teszi az embert, ami az aerob küszöb szintjének emelésével érhető el. Fontos tudni, hogy egy átlagember esetében a legfontosabb az alap-állóképesség.
„Az átlagos konditerembe járók esetében akár mindegy is lehetne a módszer, amíg adott pulzustartományban tudnak dolgozni – folytatta a személyi tréner. – De ez kizárólag az átlagemberekre érvényes, a profi sportolóknak más a célrendszerük, a módszernek nem szabad sem unalmasnak, sem kötelező szenvedésnek, sem teljesíthetetlennek lennie. Kell a sikerélmény. Éppen ezért olyan edzésrendszer kialakítását javaslom, amiben váltakozó intenzitású, de folyamatos mozgás van jelen, minél kevesebb passzív pihenéssel.”
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!