Ha túrázni megyünk, túracipőt húzunk, ez evidens. Az azonban már korántsem annyira egyértelmű, hogy pontosan milyet válasszunk. Sokan a vízálló cipők mellett teszik le a voksukat, míg mások szerint felesleges erre figyelni és kidobott pénz, amit a vízhatlanság biztosítása miatt pluszban a gyártók elkérnek. Melyik oldalnak van igaza?
A vízálló cipők elsődleges feladata, hogy minden körülmények között szárazon tartsák lábfejünket. A tavaszi, nyáreleji időjárás gyakran szeszélyes, esőzések bármikor előfordulhatnak, így az erdei terep is könnyen lehet saras, nedves, vízátfolyásos. Amennyiben cipőnk szabadon átengedi a nedvességet, zoknink egy pillanat alatt elázik, és ha lábbelink nem olyan anyagból készült, amely segíti a száradást, a nyirkos érzés sokáig kellemetlen útitársunk marad, és csak a zoknicsere segíthet – ameddig az is át nem nedvesedik. A szárazon tartásnak ugyanakkor ára lehet.
Sok vízálló cipő tulajdonosa panaszkodik arra, hogy a nedvesség távoltartásáért felelős membránréteg nemigen szellőzik. Ez azért probléma, mert hiába nem jut be a víz, ha lábfejünk befülled és a belül képződő izzadság nem tud elpárologni.
Akik túrázás helyett a terepfutást gyakorolják, többségében a vízhatlan cipők ellen vannak. Az eddig felsoroltak mellett fő indokuk, hogy amennyiben egy vízhatlan cipő nedvesedik át bármilyen oknál fogva, sokkal nehezebben szárad meg.
A levegő nemcsak befelé, de kifelé sem tud úgy áramolni, mint egy nem vízálló futócipőben, amely szerkezeténél fogva minden lépésnél szinte kipréseli magából a vizet.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!