Átszúrta egy faág a cipőjét, ennek ellenére nyert 80 kilométeren

– Milyen tervekkel vágott neki az Írottkő-versenynek?
– Tíz és fél órán belül szerettem volna beérni a célba, de ezen kívül semmiféle éremre irányuló célom nem volt – mondta Bognár Nikoletta. – Szombatról vasárnapra virradóra rajtoltunk, azonban én még szombaton dolgoztam, így csupán fél órát bólintottam előtte. Szóval nem éppen kipihentem érkeztem a versenyre… Mindent egybevéve teljesen elégedett vagyok, nagyon örülök az eredményemnek. Remek volt szervezés, családias rendezvény, gyönyörű pálya, szuperül éreztem magam.

– Hogyan alakult a nyolcan kilométer?
– Egy másik lánnyal és fiúval haladtam együtt az elején, aztán később különváltunk. Eddig a hetvennyolc kilométeres Vérkör volt a leghosszabb teljesítésem, bár az a teljesítménytúra teljesen más kategória, itt azért csak volt kétezerötszáz méter pozitív szintemelkedés a pályában, ráadásul a nyolcvan kilométer az órám szerint nyolcvannégy és fél lett… Tudtam, hogy hosszú a táv, így tisztában voltam vele, hogy fontos szerepe lesz a frissítésnek. A szokásosat alkalmaztam, azaz nyolc kilométerenként magnéziumot és sótablettát, tizenkét kilométerenként pedig gélt fogyasztottam. Ez bevált korábban, s örülök neki, hogy ezen a versenyen is működött. A nagy emelkedőkön gyalogoltam, a síkon és a lejtőkön pedig futottam, így jól beosztottam az energiámat, összességében egyenletes tempóban tudtam végig haladni. Külön öröm, hogy a végére is maradt erőm.

– Egy esés azért eléggé megnehezítette a dolgát…
– Egy hullámvölggyel kellett megküzdenem, mégpedig harminc kilométernél teljes sötétségben, amikor elestem. Ráadásul olyan szerencsétlenül, hogy egy faág átszúrta a cipőmet, a körmöm pedig begyulladt.
Először megijedtem, senki nem haladt sem mögöttem, sem előttem, nagyon gyorsan történt minden.
Kellett néhány kilométer, amíg összeszedtem magam, és amíg a futómozgásom visszajött, ráadásul a lábam eléggé fájt. Ezt leszámítva semmilyen különösebb probléma nem volt, de a hajrában nem esett jól felmászni az Írottkőre, az igencsak nehéznek bizonyult, ott már igencsak vártam a végét.
– Tekintsünk egy kicsit előre: milyen célokat tűzött ki maga elé a közeljövőre?
– Az Agár-tető Trail és a Budai Trail Tél van még tervben, ezek után pedig készülök a következő esztendőre. Természetesen a felkészülés előtt még egy kis pihenőt beiktatok, aztán jöhetnek az edzések. A jövő évi célok még nem tisztázódtak, de lassan azok is meglesznek.

Pályacsúcs és aranyérem lett a vége a hatalmas küzdelemnek









