Mátyás Bence szeretne megismerkedni a backyarddal

Hogy sikerült az előző futóidénye?

Nem volt kiemelkedően eredményes, de összességében elégedett vagyok vele – mondta a Csupasportnak Mátyás Bence. – Az év elején kitűzött céljaimat sikerült teljesítenem, a saját szintemhez mérten megfelelően alakultak az eredmények. Az esztendő második fele viszont már nem úgy sikerült, ahogyan terveztem, egy kiújuló sérülés keresztülhúzta a számításaimat. A felépülést követően már inkább örömfutások maradtak az idény végére, s ha szembejött egy szimpatikus verseny, arra elmentem, különösebb elvárások nélkül.

Mely versenyeket emelné ki 2025-ből?

Az év első felében, egészen nyárig a terepfutás volt a fókuszban. A Bodri Trail mindenképpen kiemelkedik: nagyszerű verseny volt, kifejezetten jól ment a futás, és bár nem tűztem ki konkrét célt, végig élveztem, nagyon jó élményt adott. Ezt követően jött a két főversenyem, a Prága Maraton és a Mátra 115. A prágai kifejezetten jól sikerült, három órán belüli célidőt terveztem, végül két óra ötven perces eredménnyel értem be. Ezt a versenyt is nagyon élveztem, a szervezésre és az esemény egészére is csak pozitív jelzőket tudok használni. A Mátra 115 előtt több alkalommal edzettem a Börzsönyben, lefutottam a Kör egy-két szakaszát, és ez kiváló felkészülésnek bizonyult. Itt is elsősorban a teljesítés volt a cél, de természetesen szerettem volna elfogadható időn belül célba érni. Végül valamivel több mint huszonegy órás idővel zártam, amivel elégedett vagyok. Előzetesen több részlettől is tartottam: korábban még nem futottam éjszaka erdőben, és ilyen hosszú tereptávot sem teljesítettem. Szerencsére komolyabb holtpont vagy hullámvölgy nélkül sikerült végigmenni, koncentrált voltam és kifejezetten jól éreztem magam. A szervezés színvonala is magas volt, teljes mértékben pozitív tapasztalatokat szereztem. 

És mi a helyzet azzal az említett sérüléssel?

A negatívumok közül egyértelműen a csípősérülést emelném ki, amely először a jobb, majd a bal oldalon is jelentkezett. Emiatt tavasszal kénytelen voltam feladni egy hatórás versenyt, talán végig tudtam volna menni, de egy hónappal a Prága Maraton előtt nem akartam kockáztatni. A versenyt követően két hét pihenő következett, ezalatt fizioterapeutához jártam, és mindent megtettem a teljes felépülés érdekében. Szerencsére rendbe jöttem, Prágában már semmilyen fájdalmam nem volt. Nyáron – szokás szerint – alig futottam, legfeljebb tizenöt–húsz kilométeres edzéseket teljesítettem. Ősszel azonban az egyik ötven kilométeres futáson ismét éreztem, hogy nincs minden rendben a csípőmmel. Szeptember végén részt vettem egy tizenkét órás futáson, és mivel ezt követően nem szerepelt más verseny a programomban, elhatároztam, hogy végigcsinálom. Futás közben ugyan jelentkezett a fájdalom, de ennek ellenére teljesítettem a távot. Ezután újabb pihenő következett, majd fokozatosan, lazán kezdtem visszatérni a futáshoz. Novemberben rajthoz álltam a Vértes Express huszonhét kilométeres távján. Nagyon örültem, hogy nem éreztem fájdalmat, és a verseny is remekül sikerült: az élmezőnyben végeztem, jó tempót tudtam menni, végig élveztem a futást. A Vértes Express abszolút pozitív élmény volt.

Hogyan fest az idei szezonja, mely versenyek lesznek fókuszban?

Egyelőre egy versenyre van nevezésem, mégpedig az esztergomi backyardra. Korábban még sohasem vettem részt ilyen jellegű kihíváson, de vonz ez a szakág, nagyon kíváncsi vagyok arra, mire lehetek képes, mit tudok kihozni magamból. Jelenleg az a terv, hogy ha megtetszik egy verseny, arra elmegyek. Szemezgetek az egyik tavaszi hatórással is, meglátom, mi lesz belőle. Mindenképpen szeretném kijavítani a tavalyi hibákat, és kiegyensúlyozottabb szezont teljesíteni.