Dráma dráma hátán, avagy amit már Shakespeare sem tudott volna követni

A mostani hétvégét megelőzően amúgy legutóbb kerek öt évvel ezelőtt, 2004-ben látogatott Melkbe az Eb-mezőny, az akkori verseny a divízió 1-ben a svéd Kenneth Hansen, az akkori divízió 2-ben pedig a finn Jussi Pinomäki sikerével zárult. A Kenneth Hansen Motorsport csapat versenyzői tehát szép emlékekkel érkezhettek Melkbe, ám kimondottan rosszakkal távozhattak onnan.

Ugyanis még szombaton totálkárosra tört a csapat három autója közül kettő – Pinomäki és a divízió 1/A-s Johan Larsson is versenybalesetbe keveredett – ráadásul mindkettőjüket, valamint a német René Münnichet, akivel Pinomäki ütközött (pontosabban akivel is, mert Per Eklund pálya közepén ragadt Saabja indította a kalamajkát, valamint a versenybírák teszetoszasága, akik nem szakították emiatt rögtön félbe a futamot, na meg a túlságosan poros pálya…) mentővel szállították kórházba. Münnichnek két csigolyája megrepedt, és műteni kell, a másik két pilóta szerencsére megúszta zúzódásokkal, húzódásokkal. Ettől függetlenül persze a rendezőt és a pályát komoly kritika illeti a történtek miatt.

Ráadásul, mindez csak a káoszkavalkád kezdetét jelentette, mint vasárnap kiderült, a java még csak ezután következett. A rendezők eleinte a szokatlanul sok pályakarbantartással húzták a versenyzők és nézők idegeit – a pálya gödrös volt, hihetetlenül porolt, és ez veszélyessé tette a versenyzést, amint az már gyakorlatilag szombaton bebizonyosodott.

Sajnos vasárnap sem váratott magára sokat az első komoly bukás: ezúttal a divízió 1/A-s svéd David Johansson mutatott be egy triplaszaltót Cliójával, amiért megint csak javarészt az egyenetlen murva volt a felelős. A fiatal svédet mentőhelikopterrel szállították kórházba, egyelőre nincs információnk hogyléte felől.

Ezután folytatódott a verseny, majd megint félbeszakadt. Majd megint folytatódott. És ez így ment hosszú órákon át. Hol újabb rögtönzött pályaépítésbe kezdtek a rendezők, hol indokolatlanul indítottak, illetve futtattak újra futamokat, hol ők maguk sem tudták, hogy épp mire várnak, és miért nem folyhat a verseny.

A káosz teljesen átvette az irányítást a történések felett, de hétvégi Eb-futam szerencsére azért nyomokban versenyt is tartalmazott. És akkor viszont nem is akármilyet!

Sverre Isachsen a királykategória A-döntőjében háromszor jött el elsőként a rajtnál, csakhogy mindháromszor visszaintették a futamot. Volt, hogy valós, volt, hogy vélt kiugrás címén. A bajnokság éllovasa azonban negyedszer is elsőként fordult be az első kanyarba, és körökön át vezette is a versenyt, egészen addig, amíg meg nem adta magát alatta a technika.
A melki futamot a divízió 1-ben a svéd Michael Jernberg nyerte, aki ezzel az első idei duplázó lett a királykategóriában. A divízió 1/A-ban a dobogó mindhárom fokára orosz versenyző állhatott fel – a legmagasabbra Eduard Leganov –, a divízió 2-ben pedig a norvég Knut Ove Borseth diadalát hozta a melki flúgosfutam. Ami sajnos nem emiatt marad emlékezetes azok számára, akik látták.