Szalayék autója küzdött a forrósággal - de a páros célba ért!

De nem Nasszer al-Attiyah-t. A katari címvédő a vasárnapi rémálom után ráállt a gázra, és le sem vette a lábát a jobb oldali pedálról, amíg meg nem érkezett a San Rafael-i célba. Igyekezetének meg is lett az eredménye: megnyerte a szakaszt. Ez némi elégtételt jelentett a motorgondok után, és reményt arra, hogy fel tud zárkózni, hogy a végén a győzelemért harcoljon. Mert hogy ez a célja, az egyetlen pillanatra sem volt titok senki előtt sem.

Fel is vannak rá készülve a Mininél, hogy ő lehet az egyik legnagyobb ellenfelük – egyelőre azonban nem igazán kell aggódniuk, hiszen az összetettben a kilencszeres Dakar-győztes Stéphane Peterhansel állt az élre, aki egyelőre nem siet sehová, hiszen ő az igazi sivatagban érzi otthon magát. Oda is megérkeznek hamarosan. A hőmérséklet már most is sivatagi – 42 fok, az autóban meg több, mint hatvan. Valódi szauna – lehet izzadni.

De nézzük, mi történt a magyarokkal!

A Szalay Balázs, Bunkoczi László kettős a 64. helyen ért célba a Dakar-rali második szakaszán. Az Opel Dakar Team párosa sokáig tartotta jó pozícióját (a vasárnapi szakaszeredményének köszönhetően a 22. helyen rajtolt), sőt, előzött is, csakhogy azután fordult a kocka.

„A szakasz közepe táján beértünk a mély homokba, és ott is jól haladtunk, ám a dűnék között felmelegedett az autónk és az egyik homokdomb aljában egyszerűen megállt – mondta Szalay, aki arra gyanakszik, az üzemanyag forrósodott fel, mert nem volt más hibára utaló jel, s mert egy óra múlva az autó újraindult. – Amikor lehűlt a motor, az Antara megpihent, újból elindultunk, majd három kilométer múlva megint megálltunk – ezúttal egy viszonylag mély katlanban."

Szalay Balázsnak jó néhány lehetőség átfutott az agyán.

Mérlegelt.

A pakliban benne volt, hogy az autó lehűl és megint elindul, s az is, hogy nem. Akkor mi történhet? Vajon Darázsi Zsolt megtalálja-e őket (mivel egy mélyedésben állt az autó, a sötétedés gyakorlatilag a konkrét szem elől eltűnést is jelentette volna).

„Elkezdtük szétszedni az autót, hogy mi baja lehet, de csak a melegre gyanakodtunk, hiszen ötvenfokos levegő áramlott be a motortérbe, mondanom sem kell, a fülkében több mint hatvan fok volt – vette át a szót a navigátor, Bunkoczi László. – Aztán amikor megint megpihent az Antara, úgy negyven perc múlva újraindítottuk. És nagy megkönnyebbülésünkre elindult."

Ekkor még három kilométer volt a dűnesorból, és még legalább húsz a szakaszból. A dűnék közül kijött a Szalay, Bunkoczi duó, utána viszont (mert a baj csőstül jön) elment a kormányszervó.

Úgyhogy ettől kezdve tizennyolc kilométeren keresztül a navigátor nemcsak a kanyarokat mondta be, hanem minden egyes kormányfordítás előtt „Hajrá Balázs! Hajrá Balázs!" felkiáltással biztatta pilótáját.

Nagy nehézségek árán végül Szalayék kikeveredtek a dűnék közül, s az összetettben a 63. helyről várják a folytatást. Nem lesz könnyű dolguk, biztosan porolnak majd előttük, hiszen nyilván jó néhány lassúbb autó mögött rajtolnak, akiket meg kell előzni, de ha azt vesszük, hogy Nasszer al-Attijahnak sem volt sokkal könnyebb dolga hétfőn és ő szakaszt nyert...

Nos, Szalay nem táplál hiú ábrándokat a szakaszgyőzelemmel kapcsolatban, neki elég lenne, ha fel tudna zárkózni és jobb pozícióból rajtolni kedden.

Ami a csapat versenykamionját illeti, a Darázsi Zsolt, Hoffmann Péter, Vörös Ferenc trió a vasárnapi rövidke ásás után ezúttal még előrébb tornázta magát, s a 28. helyen végzett. (Magyar idő szerint éjjel fél egykor ért célba.) Ez azt jelenti, hogy kedden még kevesebbet kell előznie.

A másik magyar autós, Sebestyén Sándor és Bognár József a viadal hivatalos honlapja szerint a 116. lett.

A motorosoknál is a címvédő volt a leggyorsabb – Marc Coma utolérte a szakaszon a vasárnapi győztes Francisco López-Contardót, és meg kellett állapítania, hogy ez az Aprilia bizony iszonyatosan gyors. Ez azonban a szurkolóknak jó hír, hiszen remek csatát – többesélyeset.