MotoGP: „Furcsa, hogy az emberek meglepődtek”

Hogy is fogalmazott Bagnaia még csütörtökön? „Két verzió van: Marc visszatér és azonnal fenéken billent minket, mert egyből nagyon gyors lesz, vagy a karjára figyel majd, megpróbálja megtalálni az egyensúlyt, és visszanyerni az önbizalmát anélkül, hogy túl nagy kockázatot vállalna.”

A hatodik hely és a kevesebb mint fél másodperces lemaradás inkább a fenéken billentős kategória, de elnézve Márquez utolsó gyors körét, semmiképp sem a kockázatkerülős.

„Nem lepett meg. Tudjuk, hogy a Hondák itt nagyon jók. És azt is tudjuk, mi rejlik Marcban valójában. Nem rossz karral jött ide versenyezni, hanem százszázalékosan. És pontosan tudja, hogyan kell menni egy MotoGP-motorral. Engem egyáltalán nem lep meg tőle semmi” – mondta Joan Mir.

Bagnaia is hasonló véleményen van: „Nekem sokkal furcsább, hogy az emberek nem gondolták, hogy így tér majd vissza. Mindig is azt láttuk tőle, hogy amint egy esés után motorra ül, egyből nagyon gyors. Nem is az nyűgöz le, hogy egy ilyen sérülés után visszatért, hanem az, hogy majdnem kilenc hónapja nem ment MotoGP-s motorral.”

„Várható volt”, „lenyűgöző”, „tudjuk, hogy milyen fából faragták”, „számomra a valaha volt legjobb versenyző” – és még sorolhatnánk a versenytársak reakcióit.

Pedig nem a legjobb körülmények között kellett bizonyítania, akarjuk mondani, tesztelnie magát, hiszen állítása szerint nem akar ő senkinek sem bizonyítani, nincsenek célkitűzései, csak élvezni szeretné a motorozást.

A csütörtök esti eső után péntek reggel még erősen vízfoltos volt a pálya, ami minden, csak nem ideális, Márquez mégis a harmadik helyen zárta az első edzést. Persze az időeredmények messze elmaradtak a tavaly novemberitől, így messzemenő következtetéseket levonni kár lett volna és kár lenne levonni belőle, de akkor is! A körülmények mindenkinek ugyanolyanok voltak, ő pedig 19-et a világ leggyorsabb gyorsasági motorversenyzői közül azonnal maga mögé utasított.

És hogy élvezte-e? A hatalmas mosoly az arcán, mikor levette a sisakot, erre a kérdésre is választ adott.

„Én is mosolyogtam, amikor láttam őt mosolyogni reggel a bokszban. Mert tudod, hogy mennyit jelent neki ez a sport. És mindannyiunknak. Ez az, amit szeretünk, amit csinálni akarunk. És amikor kilenc hónapig nem űzheted, az nem könnyű időszak. Főleg a rehabilitációval, amin végig kellett mennie. Számítottam rá, hogy gyors lesz, hiszen motorozott itt, igaz, superbike motorral. De mindannyian tudjuk, hogy milyen extrém tehetséges ez a srác. Nézed, hogy miket művel a motoron, és azt gondolod, hogy az istenben csinálja ezt? Ma is, pedig szerintem ma tartalékolt” – mondta Jack Miller.

Mindenki erre számított tehát Márqueztől, csak éppen ő nem. Legalábbis ezt mondja:

„Sokkal jobb a helyzet, mint amit vártunk. Úgy értem, nem tudom, hogyan, mert még nem igazán értem, hogy mi történik (a motorral), csak megyek vele. Délután már egy kicsit jobb volt az érzés, de a testem még sokszor nem követi azt, amit a fejem akar, így a motor sem azt csinálja mindig, amit akarok. A legdurvábbak a féktávok. Minden egyes alkalommal azt éreztem, hogy most biztosan nem fogok megállni, aztán mégis lelassul a motor és bekanyarodik. Az nem kérdés, hogy a tempó megvan, most már csupán az a kérdés, hogy hogyan reagál a testem.”

A spanyol reggel sokkal jobban érezte magát a motoron, mint délután, amikorra már érzett némi fáradtságot az izmaiban. A kérdés, hogyan ébredt ma reggel, és hogyan bírja majd a 25 körös versenytávot vasárnap, ami pont egy körrel több, mint ahány mért kört teljesített az első napon.

Az FP2 végén bemutatott Márquez-pillanatról, mentésről a következőt mondta:

„Az utolsó kör őrült volt, nem is igazán tetszett, viszont volt egy szép mentésem. De ilyen a stílusom. Az új gumikon jobban szenvedek, mint ha már van bennük néhány kör és a motor kicsit lágyabbá válik tőle. A hatos kanyar után tudtam, hogy ideje elkezdeni a hetest, ám a testem nem követte az akaratot, szóval megcsúsztattam kicsit a motort, de ezt én idéztem elő, hogy be tudjam venni a kanyart.”

És a gondolat a hatalmas mosoly mögött? „Csak azt mondtam a többieknek, hogy ezzel a motorral könnyebb menni, mint az utcai verzióval, amin itt és Barcelonában is gyakoroltam.”

Összefoglalva tehát a fentieket: Márquez visszatért!

De mi a helyzet a többiekkel az első nap után?

Bagnaia egyelőre egy körön és a tempót illetően is a leggyorsabb, jól érzi magát a motoron. Pedig tavaly nagyon nem így volt, akkor egyáltalán nem jött be neki ez a pálya, és sokat szenvedett a motor elejével.

Quartararo leginkább mentálisan érzi a különbséget. Tavaly két esés, most egy győzelem után érkezett meg Portimaóba, ennek megfelelően szárnyal, és még a kisebb tapadás sem hátráltatta, sőt!

A suzukisok rájuk nem jellemző módon egyelőre nagyon elöl vannak. Rinsnek szintén nem álltak itt össze a dolgok legutóbb, de most megfejtették az okát: még az utolsó futamon sem volt megfelelő fizikai állapotban ahhoz a júliusi vállsérülését követően, hogy versenyképes lehessen itt.

Mir novemberi szereplését végig motorhiba nehezítette, így nincs értelme azzal összehasonlítani a jelen helyzetet. Egyelőre viszont jól veszi az akadályt, hogy vezető szerelője csak virtuálisan tud vele lenni, miután pozitív lett a koronavírustesztje.

Miller alkarműtétje jól sikerült, ám hogy mennyire, az majd csak Jerezben fog kiderülni, mert ezen a pályán nincsenek elnyújtott gyors kanyarok, amik a legnagyobb problémát okozták neki. Állítása szerint a Ducatiknak nagyon, de nagyon nem kedvez az alacsony tapadás, így nincs pánikhangulat, sőt, cél a dobogó.

Maverick Vinalesnek az első gumival voltak gondjai, délután folyamatosan azt érezte, hogy elmegy alóla a motor eleje, így nem tudott úgy menni, ahogy szeretett volna.

Johann Zarcónak a kanyarok közepén van problémája. Nincs meg a stabilitás, amikor a motor teljesen döntve van, emiatt pedig nagyon idegessé válik alatta a Ducati.

A novemberben domináló Miguel Oliveira és csapata, meg egyáltalán a KTM-esek egyelőre csak a fejüket vakarják, hiszen az első gumit, amit csupán ők használtak itt korábban, az idei évre a Michelin kivette az allokációból.

Franco Morbidelli egyedüliként nem rakott fel új gumikat az FP2 végén, így a tizenkilencedik helye ellenére sem aggódik, a versenytempója egyelőre kapaszkodót jelent számára.

Az előző futamon dobogós Jorge Martín utolsó helye nem túl biztató, ahogy az sem, hogy félelmetesnek titulálta az első napot. Főként a gyors kanyarokból kifelé nagyon rázkódik alatta a motor, nem tud kigyorsítani, ez pedig nagyon ijesztő pillanatokat okozott neki, mert első katari bukását idézték fel benne.