„2012-ben nagyon pozitív volt a tapasztalatom az iwatai gyárral a MotoGP-ben és azóta mindig ott motoszkált bennem a gondolat, hogy előbb vagy utóbb szeretnék egy gyári szerződést a Yamahával. Ez a lehetőség meg is adatott, egészen merész módon, 2021 során. Úgy döntöttem, hogy megpróbálom, mert nagyon hittem ebben a projektben és a lehetőségben, hogy jól sikerüljön.
Sajnos az utóbbi években a MotoGP nagyon megváltozott. A helyzet nagyon más, mint akkoriban volt. Egyszer sem éreztem magam jól a motoron és sosem tudtam kihozni a maximumot a csapat és a Yamaha értékes és folyamatos segítsége ellenére sem. Az eredmények rosszak voltak, de ennek ellenére úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos élettapasztalás. Amikor sok nehéz helyzet adódik, képesnek kell lenned kezelni a helyzetet és az érzelmeket is. Nem értük el a kitűzött célokat, de a Yamaha mérnökeivel és a csapatommal folytatott megbeszélések mindig pozitívak és építőek voltak, úgy számukra, mint számomra. A kapcsolat lojális és szakmailag érdekes maradt a legkritikusabb pillanatokban is, ami nem volt annyira nyilvánvaló, hogy így alakul majd.
Szeretném megköszönni a Yamahának, a csapatomnak, a WithU-nak és minden más, a projektben érintett szponzornak a támogatást. Nem úgy sikerült, ahogy reméltük, de jó döntés volt megpróbálni.
A kalandom Misanóban ér majd véget, de a kapcsolatom mindenkivel, aki érintett volt ebben a kihívásban, örökké töretlen marad. Köszönök mindent!” – idézi a 36 éves olaszt csapatának közleménye.
Dovizioso 2002-től volt állandó tagja a világbajnoki mezőnynek, 2001-ben szabadkártyával mutatkozott be az Olasz Nagydíjon. Harmadik szezonjában (2004-ben) világbajnok lett a 125 ccm-es kategóriában, ezt követően lépett fel az akkori középső, 250 ccm-es géposztályba, ahol szintén három évet húzott le. Egyszer a harmadik (Dani Pedrosa és Casey Stoner mögött), kétszer a második helyen zárta az összetettet, mind a kétszer Jorge Lorenzo mögött, akivel annak visszavonulásáig párhuzamosan haladt a karrierje.
A MotoGP-ben 2008-ban a Hondával mutatkozott be (a kisebb kategóriákban csak azzal versenyzett), 2009 és 2011 között a Repsol csapat tagja volt.
Ahogy fenti nyilatkozatában is utalt rá, 2012-ben a Tech3 alakulat versenyzőjeként Yamahára váltott, hogy egy évvel később csatlakozzon a Ducati családjához.
Rengeteget köszönhet neki az olasz márka, hiszen hosszú évek alatt az ő tevőleges segítségével lett ismét versenyképes a motor, na meg persze Gigi Dall'Ignának köszönhetően, akivel a vége fele megromlott a kapcsolata.
Pechjére (na meg persze impozánsan hosszú pályafutásának köszönhetően) az élet egy újabb kivételes tehetséget sodort az útjába. 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is második lett Marc Márquez mögött. 2017-ben egészen az utolsó futamig tartott kettejük küzdelme.
2020-as idénye gyengébben sikerült, a feszültség pedig egyre nagyobb volt közte és Dall'Igna között, így nem maradt helye a bolognaiaknál. Ekkor úgy döntött, hogy egy évet kihagy, de a Maverick Vinales–Yamaha szakítás átírta a terveit.
Dovit három hétvégén láthatjuk még versenyezni, helyét a Yamaha tesztpilótája, Cal Crutchlow veszi át az utolsó hat futamon. Vele kétszer is csapattársak voltak karrierjük során.