Stabilabb, pontosabb volt a Kaposvár a rangadón

A kazincbarcikaiakat az ág is húzta a rendkívül fontos rangadó előtt… A borsodi csapat játékosai influenza elleni védőoltást kaptak a múlt héten, ezért néhányan belázasodtak, több edzést kihagytak. Szalai Szabolcsnak elhunyt a nagymamája, emiatt szintén nem vett részt néhány tréningen. A vezetőedző, Daniel Oravec a héten elveszítette testvérét, a gyász és a szombati temetés miatt nem is tartott a csapattal Kaposvárra, helyette a segítője, Toma Sándor irányította a kispadról a bajnoki címvédőt. Sajnos a meccs előtti gyászszünetnek nem csak az említett halálesetek adtak apropót, hanem az is, hogy a Kométa-Kaposvár saját nevelésű játékosának, a jelenleg Görögországban légióskodó Dávid Zoltánnak elhunyt az édesapja.

A körülményekhez képest meglepően jól kezdett a Kazincbarcika, leginkább pontos nyitásfogadásuknak köszönhetően szereztek néhány pontos előnyt a vendégek, néhány rontást követően, 13:12-re azonban már a Kaposvár vezetett. A folytatásban is fej-fej mellett haladt Magyarország két élcsapata, ám a Vegyész edzője, Toma Sándor 19:18-as Kométa-előnynél szükségét érezte az időkérésnek, így néhány pillanatra megpihenhettek a játékosok. A presztízsmeccs jelentőségét a fantasztikus hangulat tovább fokozta, 20:20-nál énekelt, dobolt, tapsolt, őrjöngött a lelátó apraja-nagyja.

Természetesen a végjáték is rendkívül izgalmasra sikeredett, 22:23 állt az eredményjelzőn, amikor Nagy József ütése Szalai Szabolcs egyes blokkjáról visszavágódott a kaposvári térfélre, majd Kántor Sándor ütése hosszúnak bizonyult, így az első szettet a Kazincbarcika nyerte (1–0).
A játszmavesztés alaposan felhergelte a hazaiakat, remekül kezdte a második felvonást a Kométa, a rangadók történetében példátlan módon, 8:0-ra vezettek a somogyiak az első technikai szünetben. Lendületesen és pontosan röplabdáztak a házigazdák ezekben a percekben – különösen a liberó, Molnár Dávid, és Kovács I Zoltán volt elemében –, ráadásul szerencséjük is volt, így hamar eldőlt a játszma sorsa. A szerb feladó helyett lehetőséghez jutó ifjabb Laszczik Iván tökéletes labdákkal szolgálta ki társait, Toma edző hiába próbálta cserékkel tördelni a játékot, a Kaposvár ekkor utolérhetetlenül száguldott, és könnyedén nyerte ezt a periódust (1–1).


Nem adta meg magát a Vegyész RC, szívósan küzdöttek a borsodiak a harmadik játszma elején. A kaposvári kötődésű játékvezető, Mocsnik Lajos, és a szintén helybéli vonalbírók ugyan némi hátszelet biztosítottak a pályaválasztónak, a VRCK mégis ott loholt ellenfele nyomában. Németh Szabolcs és Mózer Zoltán ütéseinek nem találta ellenszerét egyetlen barcikai játékos sem, és ekkortájt Kántor Sándor is odacsapott néhányszor… Stabilabb, határozottabb volt a Kométa, de lelkesedésével a Vegyész megnehezítette riválisa dolgát. A parádés napot kifogó Csala Bernát szebbnél szebb pontjaival tartotta lépést a hazaiakkal a bajnokcsapat, a hajrában 20:18-nál Toma Sándor, 20:20-nál, majd 21:23-nál Mészáros Péter, 23:23-nál pedig ismét Toma Sándor kért időt. Színvonalas, izgalmas, látványos labdamenetek követték egymást, a szurkolók nem győzték kapkodni a fejüket! A nagy lehetőség, az újabb játszmagyőzelem kapujában két gyermeteg hibát vétett a VRCK, ezért nagy árat fizetett, elbukta a szettet (26:24), így immár a Kométa vezetett (2:1).

A negyedik felvonás kezdetén újra egyenlő erők küzdelme zajlott a parketten, élmény volt nézni a kaposváriak remek nyitásfogadásait, és a barcikaiak töretlen lelkesedését, ám bosszantó hibák is becsúsztak a vendégeknél, a játékvezetésről pedig már szóltunk… Apránként növelte előnyét a házigazda, a borsodiak azonban megmakacsolták magukat, nem engedték meglépni a hazaiakat, sőt, a hajrában már a látogatók vezettek 21:19-re! Ekkor érkezett a hazaiak kiválósága, Kántor Sándor, aki előbb egyenlített, majd a győzelmet jelentő pontokat is megszerezte a Kométának.

A nívós, izgalmas, látványos rangadón a Kaposvár teljesen megérdemelten nyert, a Vegyész RC pedig csak magának, illetve a harmadik, és a negyedik szett végjátékában elkövetett számos hibának „köszönhette” vereségét.