Nagyon fiatalon, 19 évesen robbant be a röplabdaelitbe Veres Péter, aki már az 1998-ban magyar bajnoki címet szerző Nyíregyházi VSC kulcsemberének bizonyult, és hipp-hopp a válogatottban találta magát. Nem sokáig evett magyar kenyeret, 2000-ben szerződtette az olasz Ferrara, vagyis a világ legerősebb pontvadászatában kezdett légióskodni. Azóta is idegenben bombázza a riválisok térfelét.
A kétméteres sportoló a harmadik idényét tapossa az orosz élvonalban, és hosszúidőután kóstolhatott bele újra a Bajnokok Ligájába, amelyben eddig kétszer, a 2003–2004-es és a 2004–2005-ös szezonban szerepelt, a spanyol Almería játékosaként. Akkor nem sikerült a csoportkörnél tovább jutnia, ám ezúttal a kupa megszerzése sem illúzió. Együttese, a Dinamo Moszkva 2006-ban negyedik, 2007-ben harmadik, 2010-ben második lett az elitsorozatban, vagyis a gyűjtemény következő „darabja" egy aranyérem lehet.
A Dinamo már csütörtök délután repülőre ült, hogy mielőbb az észak-olaszországi (dél-tiroli) Bolzanóba érkezzen.
„A bajnoki alapszakaszban az utolsó meccsünkre még teljes gárdával utaztunk el, és öt szettben nyertünk, a záró találkozót viszont már feláldoztuk a BL oltárán: a második csapatunk állt ki, és négy játszmában kikapott – mondta a 32 esztendős Veres Péter. – A hét elején Moszkva egyik külvárosába vonultunk vissza, ott készültünk és szállodában laktunk az elutazásig. Három napot keményen végigdolgoztunk, Bolzanóban pedig már a fej és a lélek dönt Európa legjobb négy együttese között. Egy valamitől tartok: a csapatból többen gyorsan ingerlékennyé válnak, ha elhúz az ellenfél, ilyenkor gyakoriak az egymásra mutogatások. Ezt kellene elkerülni."
Noha a Dinamo a bajnoki alapszakaszban végül csak az ötödik helyen zárt, Veres kellemes emlékeket őriz a szombati elődöntőben rájuk váró Kazanyról: február 23-án idegenben győzte le vetélytársát a moszkvai társulat, amelyben a magyar légiós az idénybeli pontcsúcsát érte el: 23 strigula került a neve mellé.
Ha csak ezen múlna...
Veres Péter a negyedik magyar férfi röplabdázó, aki a BL (BEK) négyes döntőjében bizonyíthat. A következő honfitársak taposták előtte az utat: Kántor Sándor (1996, Dachau, 2. hely), Koch Róbert (2005, Friedrichshafen, 4. hely), Nagy Péter (2005, Friedrichshafen, 4. hely; 2007, Friedrichshafen, 1. hely). Ha nem is szerepelt négyes döntőben, de – eddigi egyetlen magyar férfiklubként – 1962-ben bejutott a négy közé az Újpesti Dózsa. Akkor nem is BEK-nek, hanem Európa-kupának hívták a harmadszor kiírt sorozatot, és április elején Budapesten rendezték az elődöntő I. csoportjának meccseit. A lilák megverték csehszlovák és francia ellenfelüket, ellenben 3:0-ra kikaptak a címvédő Rapid Bucuresti-től, így nem jutottak be a fináléba. Bronzérmüket annak köszönhették, hogy a szabályok szerint azon elődöntős csoport második helyezettje végzett a kupa harmadik helyén, amelynek riválisa volt az előző évi győztes. Az 1955 és 1963 között nyolc bajnokságot nyerő Dózsában akkoriban olyan ászok ütötték a labdát, mint Gálos László, Jánosi Ferenc, Lantos Csaba, Molnár István és Tüske Ferenc (az edző Zsolt Róbert volt). |
NÉGYES DÖNTŐ, BOLZANO (OLASZORSZÁG) |
Szombat. Elődöntő: Jastrzebski Wegiel (lengyel)–Trentino (olasz), 15; Zenit Kazany (orosz)–Dinamo Moszkva (orosz), 18 |
Vasárnap. A 3. helyért, 14.30; döntő, 18 |
A Kazany 2008-ban, a Trentino 2009-ben és 2010-ben nyerte meg a sorozatot. |