A magyarok a döntőig minden meccsüket megnyerték. A csoportkörben Bulgária (27–5), Bosznia-Hercegovina (32–0) és Törökország (35–22) ellen is sikerült igazolni a papírformát. Bár a törökök ellen 21–0-s félidei vezetésünk után az ellenfél 22–21-re fordított, a hajrá a miénk volt. Miként a másik csoportban második helyen végző Svájc elleni elődöntő is (24–0).
Következett az a Monaco, amelytől egy éve ugyan kétszer kikaptunk, de ezúttal messze nem mutatott meggyőző teljesítményt a csoportkörben, amelyet körbeverés után tudott megnyerni. Az elődöntőben Bulgária ellen is csak kínlódtak, a magyarokkal szembeni döntőben pedig sokáig veszésre álltak (19–0 volt a félidő nekünk), de egy sportszerűtlen megmozdulás piros lapos büntetést ért a mieinknél, a létszámfölényét pedig négy perc alatt gyorsan három célra váltotta Monaco, amellyel fordított, és 28–26-os győzelmével egy osztállyal feljebb léphetett.