Bandy: Ádámfi továbbra is a nemzetközi szövetség alelnöke

A magyar sportdiplomatát – aki főigazgatóként a budapesti székhelyű Nemzetközi Súlyemelő-szövetségben is jelentős posztot tölt be – a FIB Uljanovszkban rendezett kongresszusa erősítette meg a pozíciójában további négy évre.

A tisztújítás oroszországi színhelyén rendezték meg a jéglabdázásnak is nevezett sportág idei világbajnokságát, amelyet a házigazdák csapata nyert meg a finn és a svéd együttes előtt. Az oroszok a legjobb nyolc együttest felvonultató A-csoportban győztek, míg az „alsóházban”, a tízcsapatos B-csoportban a németek nyertek Magyarország és Ukrajna válogatottját megelőzve.

„Ez az ezüstérem az eddigi legjobb eredményünk, korábban három alkalommal is bronzig jutottunk a B-csoportban” – nyilatkozta hazaérkezését követően Ádámfi Attila az MTI érdeklődésére. A sportdiplomata elmondta, a bandysek vezérkara azon dolgozik, hogy a NOB által elismert sportág az olimpiai programba is bekerüljön.

„Ebből a szempontból is kiemelkedő jelentőségű volt az idei vb, amelyen négy kontinens képviseletében tizennyolc válogatott indult, amennyi korábban még sohasem. Ráadásul a földrészek reprezentánsai között még afrikai is van, méghozzá Szomália csapata, amely rendszeres résztvevője a világbajnokságoknak” – jelentette ki a magyar sportdiplomata.

A világszerte mintegy hétmillió ember által űzött bandyt futballpálya nagyságú jégfelületen játsszák, s ebben a csapatsportban a korcsolyát viselő játékosok ütőkkel próbálják a labdát az ellenfél kapujába juttatni. Egy csapatban tizenegyen vannak, tíz mezőnyjátékos és egy kapus. Egy mérkőzés két, egyenként 45 perces félidőből áll. Az első jéglabdamérkőzést két klubcsapat között 1875-ben játszották Londonban. Az 1952-es téli olimpián a bandy bemutató sport volt. A nemzetközi szövetség 1955-ben alakult meg, jelenleg 30 tagországa van. 1957-től rendeznek világbajnokságot férfiak és 2004-től nők számára. A Magyar Bandyszövetség 1988-ban jött létre, a férfiválogatott 1991-től vesz részt a vb-ken.


A tisztújítás oroszországi színhelyén rendezték meg a jéglabdázásnak is nevezett sportág idei világbajnokságát, amelyet a házigazdák csapata nyert meg a finn és a svéd együttes előtt. Az oroszok a legjobb nyolc együttest felvonultató A-csoportban győztek, míg az „alsóházban”, a tízcsapatos B-csoportban a németek nyertek Magyarország és Ukrajna válogatottját megelőzve.

„Ez az ezüstérem az eddigi legjobb eredményünk, korábban három alkalommal is bronzig jutottunk a B-csoportban” – nyilatkozta hazaérkezését követően Ádámfi Attila az MTI érdeklődésére. A sportdiplomata elmondta, a bandysek vezérkara azon dolgozik, hogy a NOB által elismert sportág az olimpiai programba is bekerüljön.

„Ebből a szempontból is kiemelkedő jelentőségű volt az idei vb, amelyen négy kontinens képviseletében tizennyolc válogatott indult, amennyi korábban még sohasem. Ráadásul a földrészek reprezentánsai között még afrikai is van, méghozzá Szomália csapata, amely rendszeres résztvevője a világbajnokságoknak” – jelentette ki a magyar sportdiplomata.

A világszerte mintegy hétmillió ember által űzött bandyt futballpálya nagyságú jégfelületen játsszák, s ebben a csapatsportban a korcsolyát viselő játékosok ütőkkel próbálják a labdát az ellenfél kapujába juttatni. Egy csapatban tizenegyen vannak, tíz mezőnyjátékos és egy kapus. Egy mérkőzés két, egyenként 45 perces félidőből áll. Az első jéglabdamérkőzést két klubcsapat között 1875-ben játszották Londonban. Az 1952-es téli olimpián a bandy bemutató sport volt. A nemzetközi szövetség 1955-ben alakult meg, jelenleg 30 tagországa van. 1957-től rendeznek világbajnokságot férfiak és 2004-től nők számára. A Magyar Bandyszövetség 1988-ban jött létre, a férfiválogatott 1991-től vesz részt a vb-ken.