NDK-s sportvezető a doppingról: nem volt más választásunk

MTI MTIMTI MTI
Vágólapra másolva!
2010.09.14. 17:43
null
Hiába a segítség, Marita Koch (jobbra) sem volt verhetetlen, az 1983-as angliai versenyen<br />a cseh Jarmila Kratochvílová győzte le 200 méteren (Fotó: Action Images)
&Eacute;ppen h&uacute;sz &eacute;vvel a k&eacute;t n&eacute;met &aacute;llam egyes&uuml;l&eacute;se ut&aacute;n első &iacute;zben ismerte be egy kor&aacute;bbi vezető NDK-sportfunkcion&aacute;rius, hogy a keletn&eacute;met versenysportban bevett dolog volt a doppingol&aacute;s.

Thomas Köhler csütörtökön megjelenő könyvében (Zwei Seiten der Medaille – Az érem két oldala) azt állítja: a német munkás-paraszt állam illetékesei a 70-es évek elején jöttek rá, hogy csak bizonyos anabolikus készítményekkel lehet biztosítani az NDK sportolóinak esélyegyenlőségét a nemzetközi versengésben.

„Ha azt akartuk, hogy az NDK továbbra is sikerrel szerepeljen a nemzetközi sportéletben, akkor nem volt más választásunk, mint engedélyezni a doppingszerek használatát" – írja a szerző, aki fiatal korában olimpiai bajnoki címet szerzett szánkóban.

Állítása szerint a kiválasztott szerek adagolása „szakszerűen és orvosilag ellenőrzött módon” történt. 1989-ben, az NDK végnapjaiban 90 „szakorvos” dolgozott különböző keletnémet sportklubokban; ehhez jöttek még szakági szövetségeknél, a sportfőiskolákon, valamint a lipcsei meg a kreischai laboratóriumokban foglalkoztatott orvosok.

A Német Torna- és Sportszövetség (DTSB) egykori elnökhelyettese szerint a tiltott szerek adagolása mindenkor a sportolók tudtával történt. Egyúttal beismeri, hogy kiskorúaknak is adtak doppingszert, elsősorban úszóknak.

A 70 éves szerző vitába száll azzal az állítással, hogy a keletnémet sportolók sikerei kizárólag az „átfogó doppingolásra” vezethetők vissza. Az viszont tény, hogy az atlétika egyik „szakállas” világcsúcsát éppen 25 éve, 1985-ben állította fel 400 méteren Marita Koch: 47.60 másodperces álomidejét azóta sem tudta senki megdönteni...

Azt is kifogásolja Köhler, hogy mindig csak a kisebbik német államot állítják pellengérre tiltott szerek használata miatt. „Ami a freiburgi (NSZK) egyetemen doppingolás címszó alatt zajlott, azt kétségtelenül nagyszabásúnak lehet nevezni” – írja könyvében.

A 90-es években számos volt NDK-sportfunkcionáriust, orvost és edzőt állítottak bíróság elé azzal a váddal, hogy anabolikus szereket adtak sportolóiknak. Többségüket pénzbüntetésre, illetve néhány hónapnyi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság.

Gunda Niemann-Stirnemann háromszoros olimpiai bajnok gyorskorcsolyázónő kétségbe vonja Köhlernek azt az állítását, hogy az érintett sportolók minden esetben tudtak a nekik beadott szerekről.

Ines Geipel egykori vágtázó, aki szintén kapott doppingszert annak idején, abszolút felelőtlennek nevezte Köhler könyvét. Annak megjelenése húsz évvel a doppingolás lezárása után csak arra szolgál, hogy újból lejárassa a sértetteket. „A doppingolás áldozatai lassan kihalnak, Köhler úr viszont szép nyugdíját élvezve ott ül a tízezer keletnémet márkáért (70 ezer Ft) vásárolt pompás villájában, és hazugságaival reklámot csap a könyvének. Ez a legnagyobb aljasság” – nyilatkozta a német hírügynökségnek Geipel, aki ma német nyelvet oktató professzorként keresi a kenyerét.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik