Az utolsó napon tetőfokára hágott a feszültség (de talán az sem lenne túlzás, hogy elszabadult a pokol), pedig a Garda-tavi repülőhollandi-világbajnokság már eddig sem hasonlított kellemes nyár esti sétához. Ám amint a kvalifikációs futamok eredménye alapján arany és ezüst csoportra osztották a mezőnyt, tovább bonyolódott a helyzet.
Az utolsó, mindent eldöntő futam előtt a Majthényi Szabolcs, Domokos András kettősnek ugyanannyi pontja volt, mint a holland Enno Kramer, Ard Geelkerken párosnak. Sőt, hogy fokozzák az izgalmakat, mindkét egységnek három futamgyőzelme, két második és egy harmadik helye volt… Szóval ahogyan egy igazán izgalmas meccshez illik, minden a végén dőlt el – méghozzá hatalmas taktikai harcban.
De menjünk sorjában! A nap rémálomszerűen kezdődött a magyarok számára.
„A rendezők lehetetlen rajtot csináltak, olyan volt az egész, mint a lottósorsolás – akinek szerencséje volt, jól járt, akinek nem… Nos, az nehéz helyzetbe került. Mint például mi. Nem adtak meg egy útjogot, összetörték a hajónk elejét, betört az orra, nem tudtuk, hogy ereszt-e vagy nem ereszt. Végül az ötvenedik helyről feljöttünk fel a tizennyolcadikra, és szerencsére a riválisok sem mentek túl jól” – mondta Majthényi. (Szerencse, hogy nyolc futam esetén már két kieső van, vagyis a két legrosszabb eredményt nem veszik figyelembe a végelszámolásnál.)
A második futam jól sikerült a magyaroknak (harmadikok lettek), de a fő riválissá előlépő hollandoknak is, mert ők meg nyertek.
Jöhetett a taktikai csata, amely egy laikus számára meglepő módon nem a futamgyőzelemért ment, hanem a végső diadalért. Úgy is fogalmazhatnánk: Majthényiéknak nem a csatát, a háborút kellett megnyerniük, s ennek érdekében az volt a cél, hogy a hollandok ne kerüljenek a legjobb négy közé.
„A rajtnál kicsit forgattuk, hátráltattuk a hollandokat, emiatt mind a ketten visszaestünk a negyvenedik helyre. Aztán ők is kaptak egy kis segítséget egy másik holland hajótól, amely takart bennünket, vagyis elvette a szelünket, de Kramerék már nem tudtak kellően felzárkózni, így miénk lett a végső győzelem. Hatalmas taktikai harc volt, de most nagyon boldogok, elégedettek és persze rendkívül fáradtak vagyunk” – mondta Majthényi az esti célba érkezés után.
Az ezüst sombrerót (amelyet az kap, aki a kieső futamokat is beszámítva a legjobb eredményt éri el) ezúttal a dán Bojsen-Möller testvérpár vihette haza, de Majthényiék nem bánták, hiszen a legrangosabb trófea, a világbajnoki cím az övék lett.
Megint. Immár nyolcadik alkalommal.
A végeredmény: 1. Majthényi Szabolcs, Domokos András (magyar) 14.0, 2. Jö. Bojsen-Möller, Ja. Bojsen-Möller (dán) 16.0, 3. Kramer, Geelkerken (holland) 18.0, …24. Kardos Antal, Polgár Csaba (magyar) 80.0, …50. Gáborjáni Gábor, Argay Béla (magyar) 143.0, …58. Süli András, Papp Dávid (magyar) 159.0 |