Cselgáncs: a párizsi tapasztalat segíthet a 2013-as magyar Eb-rendezésnél

A korábbi világbajnok, olimpiai ezüstérmes öttusázó a vb-nek otthont adó Bercy sportcsarnokban nyilatkozott az MTI-nek:

„Részben a magyar csapat szurkolójaként vagyok itt, és egyben felmérem, hogyan zajlik a világbajnokság szervezése. Rendkívül magas a színvonal, a dzsúdós világszövetség a világ öt legerősebb és legnagyobb költségvetésű sportszervezete közé tartozik, működése példa értékű lehet mindegyik szövetség számára. Két év múlva szeretnénk az Eb-t Magyarországra csábítani, ezen a ponton kiemelném Tóth Lászlónak, a magyar szövetség elnökének az itteni erőfeszítéseit. A sportdiplomácia egyébként nemcsak a cselgáncsban, hanem általában a küzdősportokban is nagyon fontos. Lényeges, hogy ismerjenek-szeressenek bennünket, hogy kétes helyzetekben ne ellenünk szülessenek döntések. A sportvezetőinknek mindenütt jelen kell lenniük, ápolniuk kell a kapcsolatokat."

Balogh Gábor hozzátette, hogy több sporttársa is van a francia fővárosban küzdő dzsúdósok között, Ungvári Miklóssal és Mészáros Anettel még együtt indultak versenyeken. Hozzájuk személyes jó kapcsolat fűzi, és amúgy is sok sporttársa, barátja tevékenykedik a cselgáncssportban.

A magyar Eb-jelentkezés kapcsán a miniszterelnöki tanácsadó kifejtette: „Magyarországon 1990-ben még egymillió sportoló volt, mostanra kétszázhatvanezer maradt, ebből százhatvanezer labdarúgó. Franciaországban csak a dzsúdósoknál ötszázhatvanezer igazolt sportoló van, ami döbbenetes szám. Nálunk a tömeg az, ami igazán elveszett, ezt próbáljuk most visszahozni részben az utánpótlás-nevelés támogatása által. A sportiskolai rendszert és az egyesületeket segítjük, ahol a munka folyik. A kormány emellett kiemelten támogatta a szegedi kajak-kenu világbajnokságot is, mert ilyen nívós események hatására kezdenek el a fiatalok ismét a sport felé húzni, mi pedig szórakozást tudunk nyújtani az embereknek. A kormány részéről a cselgáncs Eb rendezéséhez is minden segítséget igyekszünk megadni, amit csak tudunk."