Őket gyászolta a sportvilág 2012-ben

Talán a magyar sport idei legmegdöbbentőbb eseménye, hogy október 10-én mindössze 21 éves korában elhunyt Morgen Ferdinánd. Az Atomerőmű SE ifjú kosárlabdázója szívműtéte után szanatóriumban lábadozott.

A nagy tehetségnek tartott, a válogatott keretbe is meghívott centernek főartéria-elégtelensége volt, a nyáron kiderült: szívműtétet kell rajta végrehajtani az ősszel, mivel egy kontroll kimutatta, a beavatkozás nem halogatható tovább.

Az Atomerőművel magyar bajnoki címet szerző Morgen maga úgy jellemezte állapotát a Nemzeti Sportnak, hogy a fő aortája túl tág, és gyakorlatilag bármelyik pillanatban megrepedhet.

A beavatkozásra szeptemberben került sor, ennek során kicserélték a beteg főaortát, majd Balatonfüredre szállították a kosárlabdázót.

Plézer Gábor, a paksi klub technikai vezetője elmondta, a center szerda este lett rosszul. „Múlt csütörtökön került be ismét a szívkórházba, aztán az este összeesett, megállt a szíve, és már nem tudták újraéleszteni” – mondta Plézer Gábor.

Rátgéber László megrendülten nyilatkozott az MTI-nek:

„Ő volt a jövő embere, az adottságai és képességei alapján pár éven belül Magyarország legjobb kosarasa lehetett volna – mondta a szakvezető. – A nyáron jelezte nekem, hogy a szívproblémái miatt nem tud sportolni, de én azóta is bizakodtam, hogy egy napon visszajön. Nagy szüksége lett volna a válogatottnak az Eb-selejtezőkön egy ügyes játékosra, aki a 210 centije ellenére a külső posztokon is bevethető, biztosan szerepelt volna a meccseinken. Borzasztóan le vagyok sújtva.”

Áprilisban hunyt el Zádor Ervin olimpiai bajnok vízilabdázó. Az 1956-os melbourne-i olimpián vívott Magyarország–Szovjetunió elődöntő egyik hőse Kaliforniában hunyt el, a Ripon Aquatics sportegyesületben a haláláig tartott edzéseket. Egy foglalkozás után lett rosszul, az orvosai már nem tudták megmenteni.

Az említett olimpiai mérkőzés után a kiváló vízilabdázó egy fotó kapcsán világhírnévre tett szert. A mérkőzés hevében egy szovjet játékos, Prokopov úgy arcon ütötte Zádort, hogy vére szó szerint vörösre festette az uszoda vizét. Fotója bejárta a világsajtót, amely – az ötvenhatos forradalom leverése után egy hónappal – különösen érzékeny volt a szovjet–magyar kapcsolatok alakulására.

Az NBC televíziós társaság vendégeként 1999 nyarán, 43 év után látogatott először haza. Akkor mondta: amerikai lett magyar szívvel. Három felnőtt lánya közül Christin a dél-kaliforniai egyetem vízilabdacsapatával főiskolai bajnokságot nyert.

Az 1965-ben a női kézilabda-válogatott szövetségi kapitányaként vb-címet szerző Török Bódog október 16-án, nem sokkal 89. születésnapja előtt hunyt el. Az edzőfenomén évtizedeken át volt a sportág meghatározó alakja – a montreali olimpián bronzérmes lett a csapatával –, és november másodikán ünnepelte volna a 89. születésnapját. A Magyar Kézilabda-szövetség saját halottjának tekinti.

Edzőként a Kispest női csapatánál próbálgatta a szárnyait, ekkor 1947-et írtak. A következő állomás a Goldberger nagypályás együttese volt, de ekkor már utánpótlás-neveléssel is foglalkozott: három-négy csapat ifjú tagjai lesték a szavát.

A nagy kiugrás 1955-ben következett – ekkor bízták meg a női válogatott irányításával, amit 1978-ig hihetetlen energiával, szívvel és lélekkel végzett. Ezek az esztendők aranybetűkkel íródtak a magyar kézilabdában. Női csapatai 1957 és 1978 között – az 1965-ben Dortmundban nyert világbajnoki cím mellett – olimpiai harmadik helyezést szereztek Montrealban (1976), valamint vb-ken ezüst- (1957) és bronzérmeket (1971, 1975, 1978).

Elképesztő sorozata – amelyről mindig szerényen beszélt – aligha utolérhető: 303-szor ült a válogatott kispadján, és csapata 186-szor nyert, 69-szer döntetlent ért el, illetve csupán 48-szor kapott ki.

A válogatottban 23 éven át legalább száz játékos leste, szinte itta Török Bódog minden szavát, tanácsát, utasítását. Akkor is hűséges maradt a kézilabdához, amikor elköszönt a válogatott kerettől, hiszen a nyolcvanas években a szövetségben dolgozott, a sportág hasznára kamatoztatta a tapasztalatait. Szaklapot (Kézilabdázás) írt és szerkesztett, a kilencvenes években pedig még aktívan edzősködött: egy-egy alacsonyabb osztályú csapat mellett a Nosztalgia-válogatott gyakorlásait vezette.

Április 30-án az egyesült államokbeli Arizonában 26 éves korában szívroham következtében meghalt Alexander Dale Oen, a norvég úszósport kiemelkedő alakja, aki Gyurta Dániel egyik legnagyobb vetélytársa volt az utóbbi évek világversenyein.

„Az olimpiai esélyesnek számító norvég fiú az Egyesült Államokban, arizonai edzőtáborozás közben hunyt el. Tréning után, a zuhany alatt találtak rá holtan” – mondta Gyárfás Tamás, a hazai szövetség elnöke, az Európai Úszóliga (LEN) alelnöke a 100 méteres mellúszásban tavaly hazája első világbajnoki aranyérmét megszerző, a 2008-as pekingi olimpián ugyanebben a számban második, 200-on kétszeres Eb-ezüstérmes Dale Oen tragédiájáról.

A segítség perceken belül a helyszínre érkezett, de hiába próbálták megmenteni a 26 éves fiatalembert, nem jártak sikerrel. A júniusban nyilvánosságra hozott boncolási jegyzőkönyv szerint koszorúér-betegség okozhatta a mellúszó halálát. A szakértő Lawrence Czarnecki azt írta a boncolási jegyzőkönyvben, hogy a boncolási és a rendelkezésére álló vizsgálati eredmények alapján szerinte Dale Oen halálát a koszorúerek érelmeszesedése okozta.

Gyurta Dániel az olimpiai bajnoki cím megszerzése után bejelentette, hogy aranyérme másolatát elküldi Dale Oen családjának.

Hetekkel az úszó halála előtt az olasz másodosztályú Pescara–Livorno futballmérkőzésen összeesett, majd a kórházba szállítást követően elhunyt Piermario Morosini, a Livorno 25 éves középpályása.

Filkor Attila csapattársa az összecsapás 31. percében lett rosszul. Az érte érkező mentőautó néhány percet késlekedett, ugyanis nem tudott bejutni a pályára, mert egy rendőrautó elállta a bejáratot. A hatósági járművet vezető rendőr ellen belső vizsgálatot indítottak, s hétfőn felfüggesztették a munkavégzés alól.

A 25 éves középpályás halálát követően elvégzett boncolás eredményeit nem találták kielégítőnek az illetékesek, így újabb vizsgálatok elvégzését rendeltek el. Az ANSA olasz hírügynökség jelentése szerint a tragédiát egy veleszületett szívbetegség okozta, amely sokszor áll fiatalon, hirtelen elhunyt emberek halála mögött. Az örökletes betegség következtében a pusztuló szívizom helyét fokozatosan kötőszövet és zsírszövet foglalja el.

A haláleset miatt az arra a hétvégére kiírt bajnokikat elhalasztották, a egy héttel később minden találkozó előtt egyperces gyászszünettel emlékeztek Morosinire.

Mindössze 37 éves korában, leukémiában elhunyt Alexandro Alves do Nascimento – futballistanevén Alex Alves –, a Hertha BSC egykori kitűnő csatára.

A brazil támadó 2000-ben igazolt 7.5 millió euróért az akkor már Király Gábort és Dárdai Pált is soraiban tudó Hertha BSC-hez. Nyolcvanegy Bundesliga-mérkőzésen huszonöt gólt szerzett a Hertha színeiben, kétszer Ligakupát nyert a berliniekkel. Mindkét győztes fináléban betalált a Schalke 04 hálójába.

2000-ben egy csodálatos átemeléssel ő szerezte az év gólját – a Köln ellen, egy középkezdés után. Az ezzel kiérdemelt érmet a Hertha Alex Alves gyógyíttatásának céljára árverezte el.

Alex Alvesnél egy évvel a halála előtt, 2011 novemberében diagnosztizáltak leukémiát – már betegen játszott karrierje utolsó szezonjaiban –, de a játékos ezt csak 2012 októberében tárta a nyilvánosság elé. Kemoterápiája sikertelennek bizonyult. A jaúi Amaral Carvalho rákklinikán hunyt el.