Kevesebb, mint három hónappal a végső döntés meghozatala előtt elkészült a NOB helyszíni szemléinek kiértékelése. A jelentés kitért arra, hogy Spanyolországban a gazdasági válság ellenére is megvalósítható a rendezés, az áprilisi vendégség során pedig még nem térhettek ki a törökországi tüntetésekre, amelyek az utóbbi időben viszont már megannyi biztonsági kérdést vetettek fel, miként a közeli Szíriában lévő konfliktus is.
Madrid mellett a legkisebb tervezett költségvetés szól – 28 létesítményük már kész –, a rendezők pedig igazi spanyol fiesztává varázsolnák az olimpiát. A törökök első iszlám államként lennének rendezők, a kiadásaik viszont a japán tervek csaknem négyszeresére, a spanyolokéhoz képest a nyolcszorosra rúgnak.
A harmadik pályázó, Tokió kapta egyelőre a legtöbb jó pontot, amely modern, dinamikus városként változatlanul a globális trendek egyik meghatározó szereplője, míg tömegközlekedését méltán tartják a világon az egyik legszínvonalasabbnak. Nem mellékesen a pénzügyi háttere is a legbiztosabbnak tűnik a mezőnyben, aggodalmat a magas szállodai árak okoznak. A japánok a 2011-es földrengés és szökőár okozta természeti katasztrófa után szeretnének üzenni a világnak.
A 110 oldalas jelentés nem a rendező városokat volt hivatott rangsorolni, csupán azok erényeit és gyengeségeit elemezte, illetve a rendezésig vezető időszak kockázati tényezőit – úgy gazdaságilag, mint politikailag – vizsgálta.
A versenyben lévő három város jövő héten Lausanne-ban tart prezentációt, a végső döntést a NOB szeptember 7-i, Buenos Aires-i ülésén hozzák meg titkos szavazással.