Nem történt meglepetés a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 125. kongresszusán: Thomas Bach, a Német Olimpiai Bizottság elnöke a Buenos Aires-i szavazás második körében megkapta az elnökség voksainak döntő többségét, így ő lett Jacques Rogge utódja, a NOB kilencedik elnöke.
Demetriusz Vikelasz (görög, 1894–1896) |
Pierre de Coubertin (francia, 1896–1925) |
Henri de Baillet-Latour (belga, 1925–1942) |
Sigfrid Edström (svéd, 1942–1952) |
Avery Brundage (amerikai, 1952–1972) |
Lord Killanin (ír, 1972–1980) |
Juan Antonio Samaranch (spanyol, 1980–2001) |
Jacques Rogge (belga, 2001–2013) |
(A svájci Godefroy de Blonay 1916 és 1919 között elnökként helyettesítette a katonának álló Pierre de Coubertint.) |
Az 59 éves sportvezetőt, a NOB eddigi alelnökét régóta esélyesnek tekintették az elnöki posztra. A korábbi vívó az 1976-os montreali olimpián az aranyérmes tőrcsapat tagja volt, 1991 óta tagja a NOB-nak. Az ügyvéd-üzletembernek az elnökké választás kiengesztelésnek is tekinthető azután, hogy elbukott München 2018-as téli olimpiai pályázata, amelynek ő volt az egyik vezéralakja.
A 119 éves NOB első német elnöke az eredmény kihirdetése után megköszönte a bizalmat a neki szavazóknak, s elmondta, nemcsak értük, hanem azokért is dolgozni fog, akik ezúttal nem rá szavaztak.
„Folyton beszélnünk kell egymással, mert a legfontosabb, hogy mindenki problémájával szembesüljünk, és azokat megoldjuk" – mondta a jó kedélyű német, aki beszéde után elődje nyakába akasztott egy ötkarikás arany nyakláncot.
Az új elnök a posztot 2001 óta betöltő Jacques Rogge helyét veszi át, a belgának a 12 éves maximális időtartam után nem volt lehetősége újra indulni, el kell hagynia az elnöki széket. Ide kattintva elolvashatja a belga sportvezető portréját.
Szabó Bence MOB-főtitkár a szavazás után így nyilatkozott: „Jól jártunk a NOB új elnökével, Thomas Bachhal. Borkai Zsolt elnök úr nyáron, mintegy másfél hónappal ezelőtt járt nála, akkor átbeszélték a magyar-német sportkapcsolatokat is. Schmitt Pál, valamint én magam is személyesen jól ismerem Bach urat, hiszen vívó olimpiai bajnok ő is. Hogy európai elnöke van ismét a NOB-nak, az Magyarország számára is kedvező. Örömmel vettük azt is, hogy 2020-ban Tokió rendezheti az olimpiát. Olyan város, ahol abszolút biztonságban érezhetjük magunkat, az infrastruktúra jelentős részben készen van. A birkózás sorsa is kedvezően alakult, hiszen Magyarországnak fontos a sportág, fontos, hogy jelen legyen az olimpiákon, 2020-ban, és azután is. Az pedig, hogy a sportágban változásokat fognak eszközölni, azzal mindenki nyerni fog. Összegzésként elmondhatom, Magyarország tekintetében igen kedvező döntések, választások születtek a NOB 125. ülésén, Buenos Airesben, mind a 2020-as olimpiai helyszín, a birkózás programban maradása, mind pedig a NOB új elnökének személye tekintetében!"
A szavazáson az új elnök mellett Richard Carrión, a NOB pénzügyi bizottságának Puerto Ricó-i vezetője, Ng Ser Miang, a NOB egy másik alelnöke (Szingapúr korábbi Magyarországra akkreditált utazó nagykövete), Vu Csing-kuo, a NOB végrehajtó bizottságának tagja, a Nemzetközi Amatőr Ökölvívó-szövetség (AIBA) tajvani elnöke, Denis Oswald, a Nemzetközi Evezősszövetség (FISA) svájci vezetője és Szerhij Bubka, Ukrajna olimpiai bizottságának elnöke, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) alelnöke indult.
Kilenc új tagot választottak be kedden a Nemzetközi Olimpiai Bizottságba a szervezet Buenos Airesben zajló 125. ülésén. A frissen beválasztott tagok között ott van Alekszandr Zsukov, az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke, Larry Probst, az Egyesült Államok ötkarikás szervezetének vezetője, valamint a 2004-es athéni játékokon magasugrásban aranyérmes svéd Stefan Holm, és a 10 ezer méteren kétszeres olimpiai ezüstérmes kenyai Paul Tergat is. Rajtuk kívül a román Octavian Morariu, a brazil Bernard Rajzman, a Fülöp-szigeteki Mikaela Maria Antonia Cojuangco-Jaworski, az etióp Dagmawit Girmay Berhane és a holland Camiel Eurlings lett tagja a NOB-nak. Az év végén életkorára való tekintettel Lamine Diack, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) szenegáli elnöke és Kevan Gosper, a NOB médiabizottságának vezetője megválik majd NOB-tagságától. (MTI) |
A voksoláson az érintett országok – az első körben Németország, Ukrajna, Puerto Rico, Szingapúr, Svájc és Tajvan – képviselői nem vehettek részt, az első kör 96 szavazatából a legkevesebbet holtversenyben Ng Ser Miang és Vu Csing-kuo kapta, a „szétlövésben” Vu esett ki. A másodikban pedig meg is született a végeredmény (a 93 szavazatból 49-et kapott Bach, és 29-et a második Carrión, Ng Ser Miang 6, Oswald 5, Bubka pedig 4 szavazatot gyűjtött), amelyet félórás várakozást követően jelentettek be.
Ezzel a harmadik, utolsó nagy kérdés is eldőlt a NOB Buenos Aires-i ülésén. Korábban két fontos határozat született.
Szombaton eldőlt, hogy a 2020-as nyári játékokat Tokió rendezi. A japán város már az első körös szavazásban is a legtöbb voksot kapta. A második fordulóba rajta kívül „szétlövés” után Isztambul jutott be Madriddal szemben. A döntő szavazás során Tokió 60, míg Isztambul 36 voksot kapott.
Vasárnap arról határozott a tagság, hogy a birkózás kerüljön be – illetve vissza – a 2020-as és ezzel együtt a 2024-es olimpia műsorába 26. sportágként. A másik két pályázó a fallabda, valamint közösen a baseball és a softball volt. A szavazáson a birkózás 49, a baseball/softball 24, a fallabda pedig 22 voksot kapott.