Az első fordulóban a japán főváros kapta a legtöbb szavazatot, míg Madrid és Isztambul ugyanúgy zárt, így közbeiktattak még egy szavazást, ekkor a török város 49:45 arányban bizonyult jobbnak, a spanyol főváros kiesett.
1. kör | 2. kör | ||
Isztambul | 26 (49) | 36 | |
Madrid | 26 (45) | – | |
Tokió | 42 | 60 |
A második szavazáson a favorit Tokió gyűjtötte a több szavazatot. A kongresszuson leköszönő NOB-elnök először megköszönte a pályázóknak a színvonalas prezentációkat és terveket, majd egy borítékból kihúzva a rendező nevét bejelentette: a 2020-as nyári olimpiai játékoknak Tokió adhat otthont!
A szavazáson Tokió meggyőző különbséggel, 60:36-os aránnyal múlta felül Isztambult.
A japán fővárosnak ez volt sorozatban a második kandidálása, négy éve két város (Rio de Janeiro mellett Madrid!) előzte meg, de Chicagót legyőzte. Akkor a japán végső prezentációt később gyengébbnek ítélték a többinél, szakértők legalábbis ezzel magyarázták, hogy a második szavazáson csak 20 NOB-tagot tudtak maguk mellé állítani. A mostani döntés következtében Tokió az első ázsiai város, amely másodszor rendezhet olimpiát.
Rogge bejelentése
A GYŐZTES PÁLYÁZATRÓL
A NOB kongresszusát megelőzően a nagy fogadóirodák mindegyikénél Tokió győzelmére fizették a legkevesebb pénzt, és a szakértők többsége is a japán fővárost jelölte meg favoritnak.
Athén (1896, 2004), London (1908, 1948, 2012), Párizs (1900, 1924), Los Angeles (1932, 1984), Tokió (1964, 2020) |
Pályázatát hátráltatta a fukusimai erőmű reaktorainak megsérülése és az abból fakadó állandó negatív hírfolyam. A japán kormány hiába költött már el 470 millió dollárt a sugárszennyezett víz okozta károk helyreállítására, a radioaktivitásról szóló állandó negatív hírek miatt a távol-keletieknek rengeteget kellett bizonygatni, hogy Tokió abszolút alkalmas a házigazda szerepére. Jellemző, hogy még a japánok utolsó prezentációjában is elhangzott (ld. lejjebb!), sőt a kormányfő külön kiemelte, hogy radioaktivitás szempontjából Tokió egyáltalán nem veszélyesebb hely New Yorknál vagy Londonnál.
Az anyagi biztonság ugyanakkor egyértelműen a japánok mellett szólt, és ezt a stabilitást igyekeztek is pályázatuk fő motívumává tenni, ellentétbe állítva magukat a „kihívókkal”. Ráadásul ezúttal a lakosság olimpia mellé állítása sem jelentett különösebb gondot, ellentétben 2016-tal, amikor valóságos „közelharcot” kellett vívni minden százalékpont-emelkedésért a népszerűségben. Az egyik korábbi közvélemény-kutatás 56 százalékos támogatottságot mutatott évekkel ezelőtt, míg a legutóbbinál már a lakosság 83 százaléka helyeselte a rendezés ötletét! Japánban most gyakorlatilag általános a közvélekedés arról, hogy a 2011-es cunami után a 2020-as olimpia rendezése hasonló lehetőséget jelenthet, mint a második világháború után az 1964-es játékok, amit „japán újjászületésnek” is tartanak.
„Magyar szempontból általában jobb, ha hozzánk közel rendeznek olimpiát, mert nincs gond az átállással, egyszerűbb a felkészülés. Ugyanakkor az jó hír, hogy nekünk hagyományosan jó kapcsolataink vannak a japánokkal, nemrég írtunk alá együttműködési megállapodást velük” – mondta Borkai Zsolt, a MOB elnöke. „Eredetileg mindenki úgy számolt, hogy Madrid lehet a nagyobb ellenfele Tokiónak. Viszont az komoly hátrányt jelentett a spanyoloknak, hogy három NOB-tagjuk nem szavazhatott, és valószínűleg a négy olasz és a három francia sem támogatta a pályázatukat, mert a hírek szerint 2024-re Róma és Párizs is komolyan készül. Egy 2020-as európai olimpia viszont gyengítette volna az esélyüket. Ezek ismeretében mondhatom, hogy nem született meglepetés, Tokió megérdemelten nyert” – értékelt Szabó Bence, a MOB főtitkára. A két sportvezető elárulta, hogy az elmúlt napokban több NOB-taggal beszélgettek, és szinte biztosra vehető, hogy a vasárnapi szavazás után, a birkózás az olimpia műsorán marad. |
A PREZENTÁCIÓKRÓL
Utolsó lehetőségként a NOB tagok előtt először Isztambul mutathatta be a prezentációját, majd Tokió és végül Madrid következett a délután során. Az utolsó érvelések után a NOB tagok titkos szavazáson adhatták le voksukat. A kongresszustól távol maradt két tag, míg az érintettek nem szavazhattak, így összesen 95-en voltak jogosultak a voks leadására.
A török prezentáció nagy hangsúlyt fektetett Európa és Ázsia közötti hídként betöltött szerepére, amelyben fontos szerepet játszanak a mély történelmi gyökerek és a multikulturalitás. „Ha Törökországot választják az olimpia házigazdájának, akkor az ifjúság földjét és 8000 éves várost választanak, ahol kontinensek találkoznak, és ez megtestesítheti az olimpiai szellemet” – mondta a török miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan.
A japán kormányfő, Abe Sinzo azt igyekezett kiemelni a japánok prezentációjában, hogy Tokió mennyire biztonságos hely lenne az ötkarikás játékoknak. Kiemelte: a 2011-es cunami Japán észak-keleti részét sújtotta, de „soha nem tett kárt, és soha nem fog kárt okozni Tokiónak”. A japán prezentáció kiemelte továbbá, hogy csodálatos helyszínekkel gazdagodik majd japán az elkövetkező időszakban, és az ötkarikás játékok számára is kitűnő üzenet, hogy a távol-keleti ország egyetlen olimpikonja vagy paralimpikonja sem bukott le doppinggal az elmúlt két évben.
A spanyol előadás azt emelte ki, hogy az olimpia megrendezéséhez helyszínek 80 százalékával már rendelkeznek, továbbá Madrid népszerű turistacélpont, amely vidámságáról ismert. Ha Madrid kapná a lehetőséget, ismét csodálatos, emberközpontú játékokat élhetne át az olimpiai mozgalom.
1896 | Athén |
1900 | Párizs |
1904 | St. Louis |
1908 | London |
1912 | Stockholm |
1920 | Antwerpen |
1924 | Párizs |
1928 | Amszterdam |
1932 | Los Angeles |
1936 | Berlin |
1948 | London |
1952 | Helsinki |
1956 | Melbourne |
1960 | Róma |
1964 | Tokió |
1968 | Mexikóváros |
1972 | München |
1976 | Montreal |
1980 | Moszkva |
1984 | Los Angeles |
1988 | Szöul |
1992 | Barcelona |
1996 | Atlanta |
2000 | Sydney |
2004 | Athén |
2008 | Peking |
2012 | London |
2016 | Rio de Janeiro |
2020 | Tokió |