Visszaszerzi trónját a Madrasi Tigris? Carlsen-Anand másodszor

A címvédő Carlsen most is magát tartja favoritnak, azzal a kitétellel, hogy ha sikerül jól játszania, mert elismerte, az elmúlt tornákon ez nem mindig jött össze neki. Az augusztusi, hazai rendezésű sakkolimpián például több váratlan vereséget is elszenvedett. Többek között emiatt az Élő-pontszáma a világcsúcsnak számító 2882-ről 2863-ra esett vissza, de így is magabiztosan vezeti a világranglistát.

A még mindig csak 23 éves játékos magaslati edzőtáborban, 3000 méterrel a tengerszint felett, az Alpokban készült a megméretésre, és rengeteget síelt. Ahogy fogalmazott, ő kevesebb időt tölt a számítógép előtt, mert ha túl sokat számol az ember, akkor depressziós lesz és elveszíti a kreativitását. Márpedig a világbajnoknak éppen ez a legfőbb fegyvere. Szakértők szerint nem tartozik az erősségei közé a megnyitás, nemritkán pozíciós hátrányba kerül, de ezt páratlan technikai tudása révén a közép- és végjátékban ellensúlyozni képes támadó szellemű, váratlan, kreatív és attraktív lépéseivel.

A világranglistán 2792 Élő-ponttal hatodik Anandot minden idők egyik legsokoldalúbb játékosának tartják, ezt támasztja alá, hogy ő az egyetlen, aki több résztvevős tornán, kieséses rendszerben és páros mérkőzésen is a világ legjobbja lett. A 44 esztendős nagymester először 2000-ben szerezte meg a címet, amikor a kieséses rendszerű torna fináléjában az akkor spanyol, ma már ismét lett színekben versenyző Alexei Shirovot múlta felül, két évvel később azonban búcsúzott az elődöntőben. Másodjára 2007-ben jutott fel a csúcsra egy nyolcfős, kétfordulós torna győzteseként. Ezt követően az orosz Vlagyimir Kramnyikkal (6.5–4.5), majd a bolgár Veszelin Topalovval (6.5-5.5) szemben védte meg a trónját, 2012-ben pedig az izraeli Boris Gelfand ellen a rapid rájátszásban győzött összesítésben 8.5–7.5-re.

Címét tavaly éppen szülővárosában, Csennaiban vesztette el, ráadásul úgy, hogy igazán megszorongatni sem tudta Carlsent, így a párviadal már a tizedik partiban eldőlt: kihívója három sikerrel és vesztett játszma nélkül 6.5–3.5-re győzött. Bár sokan kételkedtek benne, hogy a Madrasi Tigrisnek is nevezett Anand képes lesz megújulni, a Hanti-Manszijszkban rendezett világbajnok-jelölti versenyen már egy fordulóval a befejezés előtt bebiztosította tornagyőzelmét, ezzel kivívta a kihívói jogot.

Carlsen és Anand eddig 40 alkalommal küzdött meg egymással klasszikus időbeosztás mellett – 2-2 óra az első 40 lépésre, majd 1-1 óra a következő 20-ra, végül 15-15 perc a játszma befejezéséig, de 30-30 másodperc lépésenkénti bónuszidő –, és mindketten hat-hat győzelmet számlálnak, a többi parti döntetlennel zárult. A kiegyenlített mérleg ellenére abból a szempontból mindenképpen Carlsen a favorit, hogy Anand legutóbb a 2010-es londoni szuperversenyen tudta megadásra kényszeríteni őt.

A mostani, 12 partiból álló párviadalra az idei téli olimpia helyszínén, Szocsiban kerül sor, méghozzá a februárban médiaközpontként használt épületben, azaz a tengerparti Olimpiai Parktól és a múlt hónapban debütáló Formula–1-es pályától mindössze három perc sétára. Az esemény díjalapja egymillió euró, amelynek hatvan százalékát kapja a győztes, ám ha a párharc csak a rájátszásban dől el, akkor a felek 55:45 százalék arányban osztoznak az összegen.

Érdekesség, hogy Carlsen csak szeptember 8-án, a határidő lejárta előtt néhány órával írta alá a világbajnoki páros mérkőzés szerződését, mivel az ukrán–orosz konfliktus miatt nem akart Szocsiban asztalhoz ülni, valamint nem látta biztosítottnak a vb-döntő anyagi hátterét.

A sorsolást, amely azt hivatott eldönteni, hogy ki kezd világossal, pénteken tartották (Anand „nyert”), majd szombattól megkezdődik a küzdelem, amelyet az a fél nyer meg, aki hamarabb eléri a biztos győzelmet jelentő 6.5 pontot. A menetrend szerint kétjátszmánként szünnap következik, kivéve a végjátékot, amikor a 11. parti után, a döntő felvonás előtt is pihenhetnek egy napot a résztvevők.

Ha a november 25-re kiírt 12. mérkőzést követően 6–6 az eredmény, akkor egy újabb pihenőnapot követően négy rapidjátszmával – 25-25 perc és 10-10 másodperc bónuszidő lépésenként – dől el a világbajnoki cím sorsa. Amennyiben ez sem dönt, akkor két villámpartira – 5-5 perc és 3-3 másodperc lépésenként – kerül sor. Szükség esetén öt ilyen minimeccs lesz. Ha eddig sem dől el a meccs, akkor egy végső, „hirtelen halál” játszmát vívnak, amelyben a világosnak öt, sötétnek négy perce van, de remi esetén utóbbi a bajnok.