„Számomra nem kérdés: pályáznunk kell! Hogy sikerrel járunk-e, az sok mindenen múlik, ha viszont neki sem futunk, akkor sohasem tudjuk meg. Én lennék a legboldogabb, ha Budapestre esne a NOB-tagok választása" – fogalmazott a nemzet sportolója a mob.hu-nak.
Kiemelte, hogy mivel a magyar kormány stratégiai ágazatként tekint a sportra, és nemcsak a szavak, hanem a tettek szintjén is, kifejezetten tarthatnának tőlünk a riválisok.
„A magyar sportban folyamatos az építkezés: sorra adják át a modern sportlétesítményeket, köztük uszodákat és multifunkciós csarnokokat. 2020-ban labdarúgó Eb-t, egy évre rá vizes-vb-t rendezünk, emellett kandidálunk a 2017-es torna-, a 2019-es kajak-kenu-, valamint a 2021-es és a 2023-as férfi kézilabda-vb-re. Minden egy irányba hat, és ez az elkötelezettség a Nemzetközi Olimpiai Bizottság figyelmét sem kerülheti el."
Kárpáti György hozzátette, az Agenda 2020 elfogadása a garancia arra, hogy nem szaladnak el a költségek, és egyre több érv szól amellett: Budapest igenis képes gazdaságos olimpiát rendezni.
„A szigorúan vett olimpiai büdzsé közel sem akkora, mint azt sokan vizionálják, a beruházások többsége ugyanis a játékok nélkül is megvalósulna, részben uniós forrásokból. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a NOB milliárd dolláros nagyságrendben támogatja a házigazdát, rögvest más az összkép."
A pólóslegenda hangsúlyozta, sportdiplomáciai szempontból szintén van mire építenünk.
„Schmitt Pál jelenleg is a NOB tagja, és kiváló kapcsolatai vannak a szervezet felső vezetésével. Az ő lobbiereje sokat lendíthet a magyar pályázat szekerén."
Kárpáti György megjegyezte, egy kívánsága mindenképp lenne, ha Budapest elnyerné a 2024-es játékok rendezését.
„Meg szeretném élni, hogy 89 éves fejjel a lelátón szurkolhassak a magyar olimpikonoknak. 1958-ban – de rég volt már! – Budapesten lettem Európa-bajnok, fantasztikus élmény volt; egy olimpia még nagyobb durranás lenne a következő generációnak. Én sem szívesen maradnék ki belőle."