Olimpia 2024: Budapest elküldte pályázati szándékát a NOB-hoz

A Thomas Bachnak, a NOB elnökének címzett „közös szándéknyilatkozatban" az áll, hogy Budapest és a MOB a fővárosi önkormányzat és a MOB közgyűléseinek „egybehangzó döntése alapján, Magyarország Országgyűlése és a magyar kormány támogatásával" hivatalosan is bejelenti a szándékát a XXXIII. olimpia és a XVII. paralimpia megrendezésére.

„Meggyőződésünk, hogy a budapesti pályázat a válasz a NOB Agenda 2020 reformprogramjára, pályázati szándékunk teljes összhangban van a NOB gazdaságos olimpia koncepciójával. Egyben üdvözöljük, hogy a NOB a takarékosabb és fenntarthatóbb olimpiarendezés irányába indul, megtörve a legnagyobb és leggazdagabb országok olimpiai rendezési monopóliumát" – olvasható a dokumentumban.

A levél szerint „demokratikus gondolat" az ötkarikás játékok rendezéséhez való hozzáférés bővítése, így vissza lehet térni az olimpiai eszme eredetéhez, valaha ugyanis a Budapestnél kisebb Antwerpen, Stockholm és Helsinki is rendezhetett nyári játékokat.

„A mi olimpiai matematikánk egyértelmű: Agenda 2020 = Budapest 2024" – áll a nyilatkozatban, amely kitér arra is, hogy Magyarország az egyetlen az ötkarikás játékok 10 legeredményesebb nemzete közül, amely még nem rendezhetett olimpiát.

A 2024-es játékok házigazdájáról 2017-ben Limában dönt a NOB. Eddig Boston, Hamburg, Róma és Párizs jelezte, hogy versenybe száll a rendezés jogáért.

A PÁLYÁZATI FOLYAMAT NOB ÁLTAL MEGHATÁROZOTT FŐBB ÁLLOMÁSAI
Jelentkezési szakasz:
2015. szeptember 15. – a jelentkezés határideje
2015. október 7–9. – a NOB információs szemináriumot tart a jelentkező városoknak Lausanne-ban
2016. január 8. – a jelentkezési dokumentáció benyújtásának határideje
2016. március – a NOB munkacsoportja egyeztet a jelentkezőkkel
2016. április/május – a NOB végrehajtó bizottsága megnevezi a pályázó városokat
2016. május – a kiválasztott városok megkapják az új kitöltendő dokumentációt
Pályázati szakasz:
2016. augusztus 5–21. – a pályázó városok megfigyelőként részt vesznek a riói olimpián
2016. november/december – a pályázó városok részt vesznek a riói szervezők jelentéstételén Tokióban
2017. január – a pályázati dokumentáció és a garancialevelek benyújtásának határideje
2017. február/március – az értékelő bizottság helyszíni látogatásai
2017. június – a NOB közzéteszi az értékelő bizottság jelentését
2017. június – a pályázók a NOB-tagságnak nyújtanak tájékoztatást
2017 nyara – a pályázó városok utolsó prezentációja a NOB limai közgyűlésén, az utolsó értékelő összegzés, a 2024-es játékok rendezőjének kiválasztása

TIZEDSZER JÖN ELŐ AZ ÖTLET

Az eddigi 30 nyári olimpia közül 9 esetében vetődött fel, hogy a magyar főváros házigazda lehetne.

1896: A rendezést Athén kapta meg, az előkészületek azonban nagyon vontatottan haladtak, ezért az „ötletgazda” Coubertin báró és a NOB magyar alapító tagja, Kemény Ferenc levélváltása során felvetődött Budapest szerepvállalása. Egy Averoff nevű, dúsgazdag görög kereskedő azonban a görögök segítségére sietett, és az ókori játékok hazájában rendezték meg az első újkori olimpiát.

1916: A NOB 14. ülését 1911-ben Budapesten tartották. Ekkor került szóba olimpiai helyszínként a magyar főváros. Hat pályázó közül később Berlinnek ítélték oda a rendezés jogát, de az olimpia az I. világháború miatt végül is elmaradt.

1920: A rendezésre Budapest is pályázott, az I. világháborút megelőző előzetes szavazáson még az élen is végzett, a háború után azonban már nem volt esélye. Sőt mint vesztes hatalom – az I. világháború többi vesztes nemzetével együtt – Magyarország nem is vehetett részt az olimpián.

1936: Tizenhárom város, köztük négy német, valamint Budapest jelentkezett a rendezésre. A magyar főváros szavazatot sem kapott. Már az első körben eldőlt a küzdelem Berlin (43) javára Barcelona (16) ellenében.

1940: Budapest is a pályázók között volt, de a szavazás Tokiónak kedvezett (36) Helsinkivel (27) szemben. A japán főváros később visszalépett, Helsinki 1938-ban elvállalta a vendéglátást, de a II. világháború kitörése miatt az olimpia elmaradt.

1944: Budapest újra a pályázók közé került, de a szavazást London nyerte meg (20) Róma (11), Detroit (2) és Lausanne (1) előtt. Végül erre az olimpiára sem került sor.

1960: Hét város, köztük Budapest pályázatáról 1955 tavaszán Párizsban döntöttek. Róma a harmadik körben kapta meg a rendezés jogát (15, 26, 35) Lausanne előtt (14, 21, 24). Budapest az első körben 8, a másodikban 1 szavazatot kapott, a harmadikban már egyet sem.

2001: Orbán Viktor miniszterelnök lausanne-i látogatása során bejelentette Juan Antonio Samaranch NOB-elnöknek a 2012-es játékokra vonatkozó kandidálási szándékot. Két év múlva, 2003. április 30-án a Medgyessy-kormány úgy döntött, hogy nem tud pénzügyi garanciát adni a 2012-es olimpia megvalósításához Budapest számára, mert nem állnak rendelkezésre a szükséges források.

2005: Budapesten 15 magyar nagyvállalat kezdeményezésére megalakult a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) egyesület, amelynek célja, hogy Magyarország rendezzen nyári olimpiát 2016-ban vagy 2020-ban. Az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága 2009 decemberében úgy döntött, benyújtja a 2020-as olimpiarendezési pályázatot előkészítő törvénytervezetet a Parlamentnek, ám a törvényjavaslat tárgyalása nem kezdődött el. Februárban a Nemzeti Sporttanács, majd a Nemzeti Sportszövetség (NSSZ) is jelezte, nem támogatja a törvényjavaslatot. (MTI)